Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Régen ohajtottam, Kedves Uram Atyámnak, [’s] édes Asszony Anyámnak néhány sor[okat] irni, de mind eddig soha sem volt al[kal]matosságom ezen legszentebb fiui kötelességémet[!] telyesiteni, ’s most is, számos foglalatosságim miatt tsak futva, ’s éppen nem ugy irok, mint az én hálás szivem, ’s hozzám való szeretetek kivánná. – Mint van kedves Uram Atyám, ’s édes Asszony Anyám, mint vagynak kedves Testvérim? Nékünk szállásunk, kosztunk, egészségünk a’ legjóbb vagyon, és tsak az nehéz, hogy tőlök édes szülőim, ’s titőletek szeretett Testvérim távol kell élnünk. – A’ többi tudományokban én is, valamint egyébb tanuló Társim Isten’ segitségével, reménylem elől fogok menni, kivévén az Arithmeticát, mellyből én még semmit sem tudok, ’s azt tanulom, a’ mit már a’ többiek mint gyermekek tanultak. Ezen folyó holnap 20^kán meg látogatott a Director Ur, és igen barátságosan beszélgetett velünk, ’s igérte hogy ha gondjai fogynak, több izben is meg fog látogatni.

Nem tudom mit tsináljunk a’ gyertya felől. A’ minap vettem egy forinton 6 szál finom öntött gyertyát, de már lassanként az is elfogyogat, ’s viszont kell vennem. A jövő vasárnap, az az 6^dik Decemb. Miklára menend a’ Lőrintzi Ur, tehát méltoztassék általa Kedves Uram Atyám ’s édes Asszony Anyám vagy gyertyát, vagy néhány forintot küldeni, mellyen vehetek. Többnyire tiz óráig tanulunk estve, reggel pedig már 3, 4 órakor felkelünk, ’s készitjük [ma]gunkat az oskolába, igy tehát s[ok] gyertyára van szükségünk.

Ezek utánn, szülői kegyességekbe ajánlván magamat, maradok

Kedves Uram Atyámnak,

’s édes Asszony Anyámnak

Kedves Lidim!

Látod nem felejtkezem meg rólad, ’s ámbár nints időm, még is hozzád is irok néhány rendet. Mikor látogatsz meg? Kérlek ha előbb nem is, legalább az első Báll-kor látogass meg, ’s néha néha ne sajnálj egy ket sort irni, mint én. A’ Tantsival együtt öllellek[!] a’ leg forróbb szeretettel, ’s maradunk

P. S. Az ötsém láibliját, ha kész küldjétek el.