Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Gyönyörködve olvasom Atyai örömeidet ’s^* gyönyorködve^* osztozom boldogságodban ’s kívánom mint hazafi és barát hogy ezen örömeid kedves^* Zsenkaddal Dencsiddel^* eggyütt nevelkedjenek s kívánom hogy Emíled magva sit foceundum bonorum civium, mint Tacitus a’ nagy Aemiliusokrol mondja. Barátom, e’ részben én is boldog vagyok. Lidim és Farcsim jó olvasók ambár csak ugy tanitottam öket mint Te Dencsidet és mind^* öszve nem tanítottam öket 24 órákig. A’ Relligio^*[!] felűl még semmit sem tudnak mert még eddig nem tudtam magamat meg határozni, hogy e’ részben melly principiumokra épetsek. A’ minap Farcsi hallván,^* mennyi himlős gyermekeket ásnak el mindennap, térdemre dűlve kérde tőlem: édes Atyám mi lesz ott a’ földben azokból a’ gyermekekből? én meg rettentem, de kellett felelnem: Azok onnét fel támadnak és az égbe mennek. „’S hát ott mit tsinálnak, mit esznek?[”] Én minden modon kívántam ötet meg nyugtatni de igen kevesre tudtam menni „oh édes Uram Atyám, én mindíg szeretnek ám itt elni Uram Atyámmal.[”] Ekkor könnybe lábbadtak a gyermekszemei és az enyimek is ’s mondtam néki hogy mi még igen sokáig el elhetünk csak vigyázzunk az egességünkre ezt amazt ne tegyuk és ezt amazt el ne mulassuk, de a’ gyermek meg volt haborodva ’s minden beszedem utan is csak azt mondotta hogy ő mindíg kivana élni ’s ha pedig meg kell neki halni akkor azt szeretne ha én is ő^* vele együtt meg halnék. S végre meg kellett néki fogadnom hogy én ő vele együtt halok meg és ővele együtt fogok az égbe menni. Adj kérlek tanácsat mit tévő e részben gyermekeimmel[!] ’s minémű vallást[?]^* csepegtessek szívekbe?

Epistolaid nekem mind új jövevények a’ Szép fenyesbb hajlékiból, kik én előttem az ujság’ kecseit soha elnem vesztik. Az én szobácskamban a’ Te képed Schiller’ képe mellett függ, s ha még Flaccust^* kaphatnék azt is melléd függeszteném, mert ez a’ harom nékem eggy. Én^* meg nem foghatom azt a’ gratiát és hajlekonyságat mellyet Te a’ magyar nyelvnek adni^* tudsz, akár Epistolaidat akár sonetteidet és Epigrammaidat tekíntem. Desőffihez es Hirgeístodhoz irtt epistolaidat még^* nem láthattam pedig^* különösen vágyódom azokat látni. Ki volt ez a’ Paszthory a kinek hamvát ugy^* tiszteled? Itt is lakik eggy Paszthori a kinek ugyan semije sincs de Lengyel Kisasszonyt vett a’ ki a’ rendes katonasagnál Major volt az utólsó Insurectionál pedig Oberster és igen jó embernek tartatik. Baranyi Gáborról az Atyám mindenkor nagy elragadtatassal szollatt valamikor az 1764^diki Orsz. Gyulesrol emlekezett A’ többek köztt meg ezen beszéde jút eszembe: A ki a’ mi insurectiónkat gyalázza, vét hazája kiralya és Istene ellen; Vét hazája ellen mert annak dicsőséget mocskolja és constitutiojanak fundamentomat fel forgatni akarja; vét kiralla ell[en], mert az a mi insurectionknak vitezseget több izbéli leveleiben köszönte^* magasztalta s szabaditójanak vallotta, es igy ezeket meghazudtolja ’S vet Istene ellen, mert vétett hazája és kiralya ellen.

Mart^* 18^dikan Kaposban Gr Teleki sollennis installatiojakor az^* a’ olly[!] becsűlet ért engem kicsinben, a mi Teged a’ Diaetan nagyban. Ebéd felett Sarközÿ Istvan kétszer mellém jött és meg csókolt. A’ sollennitással én szokásom szerínt hamar jollakván^* szállasomra^* siettem dohányozni és vacsorára sem mentem vissza. Azonban izenetett[!] kapok Csapodytól hogy menjek ’s bémenvén a’ nagy Palotába Sarközi és Csapody altal^* B Pro[nay] [...]^* [enge]met igen complimentekkel^* az egesz Közönség lattára el borított és mint Poetát^* meg köszöntött. De^* minthogy ezen jó embertől a’ szóllás ajándéka csaknem egészen meg vagyon tagadva ugy hogy fele szavát sem érthettem, és^* semmi helyes beszédbe vele nem eredhettem, igen hijános^* lett örömöm. Köszönd meg néki hogy a M[agyar] literaturat én bennem megtisztelte; ő azt ugy gondolom meg erdemli és Tőled igen kedvesen veszi.

A’ vignettet, mellyel kinálsz, szives köszönettel^* el fogadom, mert s minek előtte láttam volna már az engem egeszen meg bajolt csak azert is hogy az a’ szép Kazinczy Sophietol való! Telekit és Pronait ott hagytam és dohanyozni mentem, egy^* szép kezekből jött Vignett pedig majd felemel székemről!^*