HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Filológiai lexikon

HU EN

Szócikk

Magyar Tudós Társaság MTT; Magyar Tudományos Akadémia; MTA; akadémia; academia
a Magyar Tudományos Akadémia jogelődje.
A Magyar Tudós Társaság (MTT) alapszabályát kidolgozó bizottságnak Kazinczy Ferenc is tagja volt: „Az e’ végett megkivántató tanátskozásokban és ülésekben való részvételre Ő Császári Királyi Hertzegsége, szeretett Nádor-Ispányunk, – ki hazánkban minden jót buzgósággal kíván előmozditani, – a’ Tekintetes Tábla-Bíró Urat is, – mint honni tudományosságunk’ buzgó kedvellőjét, hathatós előmozdítóját, – kinevezni méltóztatott.” (KazLev., 24/6149, Teleki József – Kazinczy Ferencnek, Pest, 1828. január 13., 298.)* – A bizottság névsorát Toldy Ferenc írta meg Kazinczynak: KazLev., 20/4893, Toldy Ferenc – Kazinczy Ferencnek, Pest, 1828. január 21., 458. (L. A Magyar Tudós Társaság alapítói és első tagjai c. szócikkhálót.)
Az MTT alapszabályát Kazinczy fordította le latin nyelvről magyarra 1828. április 2-a körül: „Fordítom a’ Statútumokat” (Kazinczy [Napló. 1828–1831. Pesti Útam. 1828.] = KazPE., 333).* „A Statútumok fordítását rám bízta az Előlülő (mert az deákúl tétetett fel, hogy az Udvar elébe mehessen columnariter két nyelvben).” (KazLev., 20/4908, Kazinczy Ferenc – Ponori Thewrewk Józsefnek, Pest, 1828. április 16.) Eszerint Kazinczy szövegezésében olvasható magyarul A’ Magyar Tudós Társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831)* című kiadvány.

Kazinczy részben autográf dokumentumgyűjteménye az MTT-vel kapcsolatban:
bírálatok (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ [MTA KIK] K 601);
Magyar Academia 1828 (MTA KIK K 623, 1–172);
A’ Magyar Academia’ felállása ’s munkálkodásai. 1828 és 1831. (MTA KIK K 761).

Kazinczy [Napló. 1828–1831. Pesti Útam. 1828.]* című naplójában több olyan bejegyzést találunk, amelyek az akadémiai munkára vonatkoznak és a levelekhez is kapcsolódnak:
1831. márc. 7. „A’ Pesten és Budán megjelent könyvek Laistroma (mense Január. et Febr.) kiosztatnak vélemény adás végett” (KazPE., 371); vö. KazLev., 24/6187, Döbrentei Gábor – Kazinczy Ferencnek, Buda, 1831. március 8., 335.*
1831. máj. 14. „M. Academia historiája.” (KazPE., 377); vö. KazLev., 24/6190, Magyar Tudós Társaság – Kazinczy Ferencnek, Pest, 1831. május 2., 336‒338.*
1831. máj. 17. „A’ Jatekszíni darabok fordít.” (KazPE., 377); vö. KazLev., 24/6191, Döbrentei Gábor – Kazinczy Ferencnek, Buda, 1831. június 2., 339‒341.*
1831. máj. 19., 24. „Dolgozom az Atlasz Papucsot; Béadom az Atlasz papucsot” (KazPE., 378): Kazinczy az MTT megbízásából véleményezte Setét Imre Bársony Cipő c. fordítását. Kazinczy a darabbal annyira elégedetlen volt, hogy átírta. (Kazinczy bírálata, a Bársony Cipő és Kazinczy átdolgozása, az Atlasz Papucs: MTA KIK K 601, 11–36; és KazLev., 21/5335, Kazinczy Ferenc – a Magyar Tudós Társaságnak, 1831. május 24.)
1831. augusztus 16. „Levél Telekitől, hogy differálva van a’ Nagy Gyűlés a’ Cholera miatt” (KazPE., 386): KazLev., 24/6194, Teleki József – Kazinczy Ferencnek, Szirák, 1831. augusztus 8., 344.*

A kortárs akadémikusok naplói és feljegyzései közül több érintkezik Kazinczy tevékenységével:
Bitnicz Lajos 1828-as naplója: 1828-ban Pestre, a m. tud. társaság alaprajzának kidolgozására tett utazásom naplója*
Dessewffy József pesti útinaplója 1828-ból: Testi erkölcsi és társalkodási élet Pesten 1828* (vö. Vaderna, 2013, 215–230)
Gróf Széchenyi István naplói (III–IV. kötet: Széchenyi, 1932; Széchenyi, 1934). A Széchenyi-naplók kiadásában számos vonatkozó dokumentum van közölve függelékben A M. Tud. Akadémia alapítására vonatkozó iratok című fejezetben (Széchenyi, 1932, 496–740), köztük: „A nádor által 1828-ban egybehívott küldöttség munkálatai” (Széchenyi, 1932, 680–729, ebben az ülések jegyzőkönyvei, az MTT alap- és működési szabályai), „Bitnicz Lajos naplója” (730–736) és néhány Kazinczy-levél részlete (Széchenyi, 1932, 736–740).

(Az MTT alapításáról l. a Magyar Tudós Társaság-hoz csatolt A Magyar Tudós Társaság alapítása c. tematikus jegyzetet.
KazPE., 1239–1244; KazLev., 24, 700.)
1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére létrehozandó Magyar Tudós Társaságra (MTT) 60 000 Ft-ot ajánlott fel. Az alapítóhoz gróf Vay Ábrahám (8000 Ft), gróf Andrássy György (10 000 Ft), Gróf Károlyi György (40 000 Ft) és kisebb összegekkel még mások is csatlakoztak. 1826-ban a pozsonyi országgyűlésen gróf Teleki József a testvéreivel együtt a családi könyvtár felajánlásával és 10 000 Ft-tal gazdagította a létesítendő tudós társaságot (1855-ben ezenfelül még kb. 100 000 Ft-ot adományozott az MTT-nek). Az MTT alapítását 1827. augusztus 18-án iktatták törvénybe: „A honi nyelv kimívelésére felállítandó Tudós Társaságról vagy is Magyar Akadémiáról” (1827. évi XI. törvénycikkely). József nádor az MTT „Alap-Intézetének és Rendszabásainak” kidolgozására bizottságot hozott létre, amelynek elnökévé gróf Teleki Józsefet kérte fel. A küldöttség 1828. március 15. és április 17. között huszonegy ülésen megalkotta az MTT alapszabályát és működési rendjét. I. Ferenc 1830-ban elfogadta az alapszabályt, amely A’ Magyar Tudós Társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) c. kiadványban jelent meg. Gróf Cziráky Antal országbíró elnöklete alatt 1830. november 17-én Pozsonyban tartotta alakuló ülését az MTT. Az első közgyűlés 1831. február 4-én Pesten ült össze, itt választották meg az MTT első tagjait. A Magyar Tudós Társaság a mai Magyar Tudományos Akadémia (MTA) jogelődje.

Az alapítás történetéről beszámoló fontosabb kortárs források:
A’ Magyar Tudós Társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831)*
Bitnicz Lajos 1828-as naplója: 1828-ban Pestre, a m. tud. társaság alaprajzának kidolgozására tett utazásom naplója*
Dessewffy József pesti útinaplója 1828-ból: Testi erkölcsi és társalkodási élet Pesten 1828* (vö. Vaderna, 2013, 215–230)
Széchenyi István naplói (III–IV. kötet: Széchenyi, 1932; Széchenyi, 1934). A Széchenyi-naplók kiadásában számos vonatkozó dokumentum van közölve függelékben A M. Tud. Akadémia alapítására vonatkozó iratok című fejezetben (Széchenyi, 1932, 496–740), köztük: „A nádor által 1828-ban egybehívott küldöttség munkálatai” (Széchenyi, 1932, 680–729, ebben az ülések jegyzőkönyvei, az MTT alap- és működési szabályai), „Bitnicz Lajos naplója” (730–736) és néhány Kazinczy-levél részlete (Széchenyi, 1932, 736–740).

L. még a Magyar Tudós Társaság-hoz csatolt Kazinczy Ferenc és a Magyar Tudós Társaság c. tematikus jegyzetet és A Magyar Tudós Társaság alapítói és első tagjai c. szócikkhálót.