Széchenyi István (1791–1860), gróf, miniszter, író. Magántanítóktól tanult, majd 1809-ben katonai pályára lépett. Részt vett az 1809-es győri csatában. 1813-ban kitüntették az orosz Vladimir-renddel. Katonai pályafutása idején beutazta Franciaországot, Angliát, Görögországot és Itáliát. 1826-ban kapitányként lépett ki a szolgálatból.
Meghonosította Pesten a lóversenyeket 1822-ben, majd 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet. 1827-ben megalapította a pesti Nemzeti Kaszinót. A Magyar Tudós Társaság alapítója (1825), és az alapszabályt kidolgozó bizottság tagja, az akadémia alelnöke (1830–1850), igazgatósági és tiszteleti tagja (1830; 1838).
1841-től nyíltan is kritizálja Kossuth Lajost. 1847-ben Moson vármegye országgyűlési követe lett, majd Batthyány Lajos kormányában közlekedési miniszter. 1848. szeptember 4-től Döblingben kezelték. Öngyilkos lett.
Gróf Széchényi Ferenc és gróf Festetics Julianna fia. Felesége Seilern Crescencia, gróf Zichy Károly (1779–1834) özvegye; három gyermekük született.

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére létrehozandó Magyar Tudós Társaságra (MTT) 60 000 Ft-ot ajánlott fel. Az alapítóhoz gróf Vay Ábrahám (8000 Ft), gróf Andrássy György (10 000 Ft), Gróf Károlyi György (40 000 Ft) és kisebb összegekkel még mások is csatlakoztak. 1826-ban a pozsonyi országgyűlésen gróf Teleki József a testvéreivel együtt a családi könyvtár felajánlásával és 10 000 Ft-tal gazdagította a létesítendő tudós társaságot (1855-ben ezenfelül még kb. 100 000 Ft-ot adományozott az MTT-nek). Az MTT alapítását 1827. augusztus 18-án iktatták törvénybe: „A honi nyelv kimívelésére felállítandó Tudós Társaságról vagy is Magyar Akadémiáról” (1827. évi XI. törvénycikkely). József nádor az MTT „Alap-Intézetének és Rendszabásainak” kidolgozására bizottságot hozott létre, amelynek elnökévé gróf Teleki Józsefet kérte fel. A küldöttség 1828. március 15. és április 17. között huszonegy ülésen megalkotta az MTT alapszabályát és működési rendjét. I. Ferenc 1830-ban elfogadta az alapszabályt, amely A’ Magyar Tudós Társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) c. kiadványban jelent meg. Gróf Cziráky Antal országbíró elnöklete alatt 1830. november 17-én Pozsonyban tartotta alakuló ülését az MTT. Az első közgyűlés 1831. február 4-én Pesten ült össze, itt választották meg az MTT első tagjait. A Magyar Tudós Társaság a mai Magyar Tudományos Akadémia (MTA) jogelődje.

Az alapítás történetéről beszámoló fontosabb kortárs források:
A’ Magyar Tudós Társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831)*
Bitnicz Lajos 1828-as naplója: 1828-ban Pestre, a m. tud. társaság alaprajzának kidolgozására tett utazásom naplója*
Dessewffy József pesti útinaplója 1828-ból: Testi erkölcsi és társalkodási élet Pesten 1828* (vö. Vaderna, 2013, 215–230)
Széchenyi István naplói (III–IV. kötet: Széchenyi, 1932; Széchenyi, 1934). A Széchenyi-naplók kiadásában számos vonatkozó dokumentum van közölve függelékben A M. Tud. Akadémia alapítására vonatkozó iratok című fejezetben (Széchenyi, 1932, 496–740), köztük: „A nádor által 1828-ban egybehívott küldöttség munkálatai” (Széchenyi, 1932, 680–729, ebben az ülések jegyzőkönyvei, az MTT alap- és működési szabályai), „Bitnicz Lajos naplója” (730–736) és néhány Kazinczy-levél részlete (Széchenyi, 1932, 736–740).

L. még a Magyar Tudós Társaság-hoz csatolt Kazinczy Ferenc és a Magyar Tudós Társaság c. tematikus jegyzetet és A Magyar Tudós Társaság alapítói és első tagjai c. szócikkhálót.