Forrás keletkezése

Összefüggések
Az emlékvers Batsányi egyik utazása alkalmával keletkezett, amely utazás Baróti Szabó Dávid egyik verséből tudhatóan 1787. szeptember 7-e után kezdődött (vö. BJÖM. I. 289.). Orczy Lőrinchez írott, 1787. október 22-i levelében pedig már így számol be a történtekről: „Láttam Duklán ama nagynevü Brühl leányának, gróf Mniszechnének, koporsó épületét, mely az ott való templombeli kápolnának közepén fekete márványból csináltatván, az említett grófnő fejér márványból igen ékesen épülve rajta fekszik, s balkezében egy könyvet tartván, a jobbikra könyökölve, beborított fővel elszenderedve, vagyis inkább gondolkozva látszatik. 1772-ik évben életének 36-ik, házasságának 22-ik esztendejében hagyta el a világot. Nagyságod talán ismerte is személyében. Ha ki ennek az asszonynak nemes erkölcseit, nagy tudományát, szépségét, hazájához viseltető nagy szeretetét, annak szabadságáért a confederatió alkalmatosságával véghez vitt fáradságait, – ha ki, mondom, mindezeket tudja s ily ifjuságában esett halálát meggondolja: lehetetlen, hogy, bár kő volna is szíve, szánakozásra ne induljon. Nekem bizonyára könnyekbe borulnak szemeim, melyeket oszlopára hullatván, így sóhajtottam: [itt az első és a harmadik szakasz olvasható]” (BLev. Szilágyi 316.). A levélben említett „nagynevü Brühl” Heinrich Graf von Brühl (1700–1763) lengyel és szász miniszterelnök, akinek lánya gróf Georg August Mni-szek-Vandalin (1715–1778) generális felesége lett. Mniszech Amália születési dátuma Batsányi elmondása alapján 1736-ra tehető, szülei házasságkötésének időpontja viszont 1737. november 22., ami ellentmondást jelent (vö. BJÖM. I. 289–290.).

Megjelenés
~; BJÖM. I. 15.