XV.
SCIPIÓ ÁLMA.
Összefüggések
Két adatunk van arról, hogy Kreskay műveket küldött a Museum számára (l. erről az Az igaz nemesség jegyzetét, II. 160.). A jelen művet Kreskay 1789. augusztus 1-jei leveléhez csatolta (I. 297.), s 1790 júniusában meg is jelent. A lapszámot Batsányi elküldte Kreskaynak, aki azonban nem kapta kézhez, mint az – Batsányi egy újabb levelére adott – 1790. augusztus 6-i válaszából kiderül (Császár Elemér: Kreskay Imre levele Batsányihoz, in ItK 1926., 316–318.). E levélben szerénykedve ír kiadott fordításáról: „Barátom! nem tudom, ha jószívűséged ama tsekélységről tett itéletedet nem vezérlette-é? – Hidd-el tsak a magányosságnak unalmasb óráit tsaltam vele, nem sajtó alá készült.” (I. m. 317.) Batsányi szerkesztői jegyzetei a fordítás és a leoninusok tárgyában folyt irodalmi vitákhoz szólnak hozzá (l. minderről részletesen a bevezető tanulmányt, 13–15.).
Forrás
A közvetlen forrás Pietro Antonio Trapassi Metastasio (1698–1782) Il sogno di Scipione című darabja volt, amely Marcus Tullius Cicero (i. e. 106–43) Somnium Scipionis című művének színpadra alkalmazása. Lefordította és kiadta Révai Miklós is (Elegyes versei, Pozsony. 1787).
Megjelenés
A szerkesztőkhöz és Orczy Lőrinchez írott leveleket és ajánlóverseket Hattyuffy Dezső utóbb a kéziratból adta ki: Kreskay 105–106., 118–122. Batsányi szerkesztői jegyzeteit l. BJÖM. II. 245–248.