XVII.
PÉLDÁK.
A’ Klopstok’ Messziásának munkában lévő fordításából.
Összefüggések
Friedrich Gottlieb Klopstock (1724–1803) német költő Messiás című vallásos eposzának első három énekét a Bremer Beiträger című folyóirat jelentette meg 1748-ban, de a művet csak 1773-ban fejezte be, 1780-ban és 1800-ban pedig átdolgozta. Kazinczy, mint a Pályám emlékezetében írja (KazMűv. I. 256.), először 1781-ben találkozott Klopstock nevével Miller Siegwart című regényében. Hosszas keresés után, 1782-ben meg is vette a Messias egy kiadását, az 1781-es altonait (vö. KazMűv. I. 257.). Első fordításai, mintegy mutatványként, a Magyar Museum hasábjain jelentek meg. Az Orpheusban (35.) és egy önálló előfizetési felhívásban (Jelentés a Klopstock Messziásának ki-adása felől, MTAK. K 608., 77a–78b) meghirdette az első tíz ének fordítását (részletes pénzügyi számításokat közölve a kiadás és a mellékelni szándékozott rézmetszet költségeiről). 1793-ban arról számolt be Kis Jánosnak, hogy elkészült a prózafordítással, valamint az első ének verses kidolgozásával (KazLev. II. 298.; az első öt ének és a verses változat fenn is maradt, MTAK. M. Irod. RUI 2r. 3., 98a–204b). 1794. március 28-án kiadott Jelentésében viszont a kinyomtatás elmaradása miatt mentegetőzik (MTAK. K 608., 79a–80b). A Messiáson fogsága után is dolgozott, számos fordításváltozat maradt fenn kéziratos hagyatékában, a munka azonban nem jelent meg. A Klopstock-fordításokra nézve l. a bevezető tanulmányban mondottakat (II. 19.).
A Museum 2. számában kiadott fordításrészletek keletkezésére nézve Kazinczy levelezéséből nyerhetünk adatokat. 1788. szeptember 27-én arról számolt be Rádaynak, hogy Bécsből való hazatérte óta kevés irodalmi foglalatosságai közül az egyik a Messiásból való fordítás volt (KazLev. I. 213.). November 20-án Prónay Lászlónak megírta, hogy egy közös ismerősük Klopstock művének fordítása közben lepte meg: a beszélgetést ismertetvén éppen az első éneknek a Museumban is közölt fordításrészletét idézte (KazLev. I. 237.). Majd ehhez hozzáfűzte terveit illetően: „Ha a’ környűl-állások meg-engedéndik, én a’ jövő esztendőben eggyik darabját ki-adom a’ Messziásnak, nem tartván szükségesnek, hogy rajta sokat rágódjak, minthogy az első ki-adás úgy se lessz egyébre, hanem egyedűl Próbára.” (Uo.) Arankának írott 1789. július 10-i levelében pedig már a megjelent mutatványra utalt: „A’ 2dik Negyedében a’ Museumnak Klopstoknak Messiásából fordított darabokra fogsz találni. Igy van már készen 3. ének.” (KazLev. I. 398.) Ígérte kéziratban való elküldését is, de aztán letett erről, minthogy csak egy példányban volt meg neki is (KazLev. I. 422.).
Forrás
Klopstock: Messias (Altona, 1781). A fordított részek sorrendben: I. ének 135–157., 281–378. és II. ének 99–155. sorok (vö. Czeizel János: Klopstock hatása Kazinczyra, in EPhK. 1904., 23–24.).
Szakirodalom
Czeizel János: Klopstock hatása Kazinczyra, in EPhK. 1904., 20–33., 127–141.; Juhász Gergely: Klopstock magyar utókora, Bp., 1935; Debreczeni Attila: Fenség és Grácia (Ízléstörekvések a 18. század végének magyar irodalmában), in ItK 2000., 311–352.