Forrás keletkezése

Összefüggések
Az alcím is jelzi, hogy a jelen Milton-fordítás nem az eredetiből készült, hanem egy rövidített, hexameteres latin átdolgozásból. Baróti az 1789-es kötetben, a műhöz írott ajánlásban (3. számozatlan oldal) és Batsányi a Magyar Museumban (I. 163.) egyként állítja, hogy a fordítás elkészítésére Batsányi bírta rá Barótit, s annak csiszolgatásában is segítségére volt. Batsányi 1788. március 11-i levelében azt írja Rádaynak, hogy „Szabó Dávid már a’ múlt héten el-végezte Miltont” (BLev. Molnár 85.), majd április 22-én Orczyval azt közli, hogy „nem sokára pallérozásával készen leszünk” (BLev. Szilágyi 318.). Május 13-án már a nyomtatás terveiről számol be Rádaynak: „Milton még nem nyomtatódik. A’ kezdete, valami két vagy három száz vers, meg fog Gyűjteményünkben jelenni, példa gyanánt. Egy új Typographus támadt itt Kassán nem régiben; ez vár most Mannsfeld betűiből két vagy három félet; ha reá vehetem Szabót, ezekkel a’ szép betűkkel fog nyomtatódni fordítása, melly kilentz mintegy tíz árkusra fog terjedni. Én tudom, hogy a’ fordíttás fog Nagysádnak tetszeni. Hexameterben, Neander Piarista deák fordíttása utánn; de a’ magyar ennél még jobb lesz, mert ennek némelly fogyatkozásai-is ki fognak pótoltatni.” (BLev. Molnár 86.) Novemberben Báróczi Sándor Batsányi kérésére az eredeti latin kiadás rézmetszeteit akarta megszerezni Bécsben (Báróczy Kazinczynak, 1788. nov. 25., KazLev. I. 238–239.). A mutatvány végül itt, a Museum első számában jelent meg, a teljes fordítás pedig Baróti Szabó Dávid 1789-es Költeményes munkájiban (1–92.).

Forrás
Ludwig Bertrand Neumann: Lapsus protoparentum (Bécs, 1769).

Szakirodalom
Tarnai 1959., 67–83.; Szajbély 109–116.