Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

Kalmár György Veszprém Vármegyében született, Tapolczafőn, nemes rendű atyától. Iskolájit a’ Debreczeni Reform. Collégiumban végzette, ’s Superintendens Szilágyi Sámuellel még Togátus korában teve eggy útat Bécsbe. A’ komor ifju szótalan űlt a’ nem^* komor Superintendens mellett, ’s így ez leve annak múlattatója. Elmondá előtte Horátzius^* és Klopstock után fordított Ódájit, görög szchémájú magyar fordításában, ’s^* Kalmár csudálkozva látá nyelvünk’ alkalmatos voltát a’ görög és Római lyra’ követésére, ’s elkezdé^* írni hexametereit, mellyeket 1770. Prodromus idiomatis Scythico–Mogorico–Chuno–Avarici czím alatt Pozsonyban kieresztett. Ő^* lévén a’ legelső Magyar, ki^* legnagyobb számban jelent-meg^* illy rendű versekkel, Verselésünk’ hősei között mindég^* ragyogni fog, noha őtet Ráday és Szilágyi ’s Szepesi^* Kánonok Molnár János megelőzték, Birsi pedig 1764. ’s Rájnis, Kalmárnak próbájit nem ismerve, csaknem eggy időben követték, érdemben^* véghetetlen távolyra magok után hagyták. A’ külföldre, mintegy harmincz esztendős korában méne-ki, ’s Angliát 1749. látta-meg, ’s ángoly nyelven adta-ki Londonban 1751. eggy Értekezését két zsidó szó (Elohim és Berith) felől, ’s 1766. Amsterdámban eggy más munkáját zsidó nyelven, mint 1767. Hálában eggy harmadikat, görögön. Az illyet tudó ember tudós embernek tartatott a’ múlt időkben. Később Berlínben (1772.) adá-ki Praecepta Grammatica, atque specimina linguae Philosophicae, sive univeralis, ad omne vitae genus adcommodatae. Rómában múlatván, 1774. Grammaticai Institutiójit ismét kiadta, ’s képe két rézmetszésben jelent-meg, az eggyik ezen Felűlírással:^* GEORGIO KALMÁR NOBILI HVNGARO DE TAPOLCZAFŐ EO QVOD LINGVAM SYMBOLICO-CHARACTERISTICO-PHILOSOPHICAM VNIVERSALEM PRIMVS INVENERIT EANDEMQVE SOLVS PERFECERIT AMICI ROMANI H. C. D. D. D. MDCCLXXIV. – Az itt közlött Levél tudatja velünk ekkor hol járt, hol lakott, és a’ sovány tudományok fejét mint zavarták-meg.

A’ különös ember felől némelly Olvasónak kedves lesz még többet is hallani. Félre^* tesszük tehát az átallást, ’s elmondjuk szabadon, a’ mit felőle tudunk. – 1782. Septemberben eggy barátommal Budán a’ Királyi Udvar körűl sétálván, meglátánk eggy riasztó alakú ’s öltözetű embert, ki az akkor ott letett Bibliothecából jöve-ki,^* ’s minden tízedik lépése után meg-megállott, kivona^* zsebjéből eggy nyomtatott^* ívet, ’s azt gondosan tekingette. Kabátja violaszín selyem vala, hihető eggy Amicus Romanus ajándéka, vagy zsípvásáron megvett maradék; magyar szabású kék nadrága hét márjásos posztóból, csizmája málybőr, mint a’ falusi Bíróké, ’s parókáján, melly a’ fülei körül nem ére koponyájához, eggy szörnyű háromszegű szőr^* kalap. Barátom néki-bátorodék megtudakozni a’ garbonczás Deák formájú idegent, ki legyen ő; ’s ez magát Kalmár Györgynek nevezé. Húsatlan orczájiról pattogzott a’ var, ’s színe szederjes volt. Uram, mondá neki az eggyikünk, én utolsó postával vettem levelet eggy Helvetziában múlató barátomtól; tudod e, hogy valamelly Tudós Újságban nagy tisztelettel van szó Grammaticai Munkád felől? Nyugtalanúl óhajtá látni a’ levelet, ’s kivevénk azt zsebünkből, ’s kértük, Levelezőnk’^* csípős ítéletét felejtené. Felejtette ezt a’ hízelkedő nyomtatott ítélet miatt. Gondatlanok valánk, szállásáig nem kísérni. – Hol, és mikor hala-meg, nem tudjuk, ’s kérjük itt, a’ kik^* ezt tudhatják, ’s utolsó napjai felől a’^* Literatúra’ barátjaival valamit tudathatnak, szóllaljanak-meg.^*

Vivit siliquis, et pane secundo,^* ezt mondja az illyekről Horátz. Az öreg Landerer szereté beszéllni, hogy^* Pozsonyban eggy kerti múlató-házban tölte eggy kemény telet,^* ’s szalma közzé búva írogatta munkájit. Keleti útazásai alatt olajjal ’s eczettel megöntött mezei fű volt eledele; melly talán nem rosszabb ízű a’ sáskánál.^*