Széphalom, 1810. november 7-én.
Legdrágább Barátom!
Beteg nem vagyok, de egy ideje olyan sokat vagyok távol, hogy nem tehetek magamnak szemrehányást amiatt, hogy elmaradtam az írással. Bihar vármegyei utam, a szüret, és egy pár családi ügyben tett utazás kevés időt hagytak szeptemberben és októberben arra, hogy írjak a barátaimnak. Érzem, hogy ezt pótolnom kell, és be is akarom pótolni a mulasztást.
Harmadikán Szőlőskére utaztam, szépséges kis unokahúgom menyegzőjére, amelyre 4-én került sor Vay József udvari tanácsos jelenlétében. Ekkor kaptam meg Újhelyen az Ön október 15-i levelét és Cserey levelét is a neki írott episztolám egy példányával együtt. Úgy nyomták, mintha a lőcsei nyomdából került volna ki. A nyomás, a papír, a formátum, minden pocsék rajta, és az a nyomorult, akit Cserey másolásra kiválasztott, sem az ortográfia és a központozás szabályait nem értette, sem azt, amit írt. A Hogy Értted ’s házadért-ot hazádért-ra változtatta. A magyarok tehát Teréziáért és az ő hazájáért harcoltak, nem és a te házadért!
Az udvari tanácsosnéról kicsikartam, hogy a tanácsos 1752. október 29-én született és 1774. december 4-én házasodott. A fia, a vőlegény 1789. június 16-án, a menyasszony pedig 1794. január 11-én született. Az első dátum nem lényegtelen az Ön számára. Amiatt osztom meg Önnel, hogy tudjuk, ha elvesznének a jegyzeteim.
Az eperjesi Sennovitz tegnap elküldte Elias Hellner emlékkönyvét, amelyről egyszer már írtam Önnek. Hellner fia olyan kedves volt, hogy kölcsönadta nekem, de semmi pénzért nem akarja eladni. Nézze csak, milyen neveket tartalmaz:
Achenwall, Bister, Büsching, Bahrdt, Carpzov, Ebert, Eschenburg, Gatterer, Gellert, Jerusalem, Klotz, Kaeæstner, Less., Johann Pet[e]r Miller, Michälis, Noehhelt, Schröckh, Semler, Spalding. – Tessedik és Wallaszki magyarul írtak bele.
_______________________
Azt beszélik, hogy Lichtensteinnek a würtembergi hercegi parancsnokságról azért kellett lemondania, mert túl szabadosan kifogásolta a bankjegyeket, és hogy egy napig nem voltak nyitva Bécsben a kereskedők boltjai, mert a kereskedőknek kedvesebbek a portékáik, mint a papírpénz. – Van ebben igazság?
Az itteni szüret nem volt olyan rossz, mint amitől tartottunk: de mégis messze csekélyebb, mint ahogyan azt június hónap előtt vártuk. Nincs egyebem, mint kilenc hordó, amikor a szőlőskert már 45 hordót és körülbelül száz puttony aszúszemet is adott. Idén, úgyszólván, nem készült Tokaji. Vay tanácsosnak összesen nem volt három puttonya a nagyszámú és igen nagy szőlőskertjeiben, és 4 f-ért árulták az aszúszemek felét (iccze). De a rendes borok jók lesznek.
Éljen boldogul, legdrágább Barátom! Ölelem.
Nagy Ferenc professzor, az ódaköltő töltötte be a tisztet a szőlőskei menyegzőn. Mentes volt a pedantériától, ami nála ritkán fordul elő. –