HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Kazinczy Ferenc összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Kazinczy Ferenc – Rumy Károly Györgynek
Széphalom, 1809. november 12.
Széphalom, 1809. november 12-én.
Legkedvesebb Barátom,
Cserey azt írja nekem október 29-én, hogy az én Wesselényim halott. Elfelejtette megírni, hogy melyik napon és milyen betegségben. Eltelve hadi tündöklésével, – hogy őrnagy (!), csak arról nyilatkozott, hogy egybehívta a kíséretét katonai tiszteletadásra. – Nagyon nehezemre esik, hogy elnyomjam magamban a nemtetszésemet a számomra egyébiránt oly értékes barátom eme hiúsága miatt. Sőt, fáj őt ily nagyon kicsinynek tudnom. Adatokat akarok küldeni Önnek a lipcsei Literatur Zeitung nekrológ roatába egy szép cikkhez.
Egykori szívbéli jóbarátnőm, Gyulay Ferenc gróf özvegyének szép leánya a mai postával küldött három lapot a költő Barcsay Ábrahám kezétől, aki az erdélyi fejedelmek leszármazottja volt, és 180 [!] március 3-án hunyt el. Ő az a derék császári és királyi ezredes, aki magyar költőként nagy hírnevet szerzett magának. Az egyik lap egy rövid francia költemény Napóleonról. Szeretném kinyomtatva látni, méghozzá a magyar költő nevét feltüntetve. Bludowszka kisasszony élvezettel olvasná.

ʼMily örömteli jelenség éledt a szigeten,
hol Róma bölcse, egykor száműzetésben élt
Seneca szelleme lenne, kit tanítója ihletett
hogy megbosszúlja a hatalomtól megrontott Rómaikat?
meghódítani Egyiptomot és a Szultánnak adni
hogy hű muzulmánként uralkodjon felette
Visszareppenni Európába Franciaországot megsegíteni,
hol senki nem tudta tartani az egyensúlyt
felemelni a szintjükre jogart és tiarát
mit Albion fösvény szándéka lesüllyeszett
Csillapítani a dölyfös germánok haragját
fejedelmeiket emberségre tanítani
Gallia határait a Rajnáig kitolni
Íme egy halandó számára a legpompásabb sors.ʼ

Kár, hogy e versek rosszul skandáltak.
Conqué|rir| l’Egypte | et l’offrir au Sultan
[ʼmeghódítani Egyiptomot és a Szultánnak adniʼ]

A második versláb csak egy szótagból áll. „Pour conquérir”-nek [ʼhogy meghódítsaʼ] kellene lennie. Ugyanígy a „De mettre à leur niveau” [ʼfelemelni a szintjükreʼ] – „Est ce l’ame de Senéque” [ʼSeneca szelleme lenne ʼ] egy szótaggal hosszabb, mint kellene; a „l’ame”-t [ʼszellemeʼ] (magyarul írva) „lám”-nak vette, de a költő nem nyeli le az e-t a szó végén. Így a „reculer de la Gaule” [ʼkitolni Galliaʼ] és a „Voila d’un mortel” [ʼlassan hanyatlásához érve ʼ] csak öt szótag hat helyett.
A másik lap is egy francia költeményt tartalmaz. Számomra teljesen érthetetlen, mivel egy kártyajátékot sem ismerek.

ʼLassan hanyatlásához érve
Franciaország hombre-ot akart játszani a szabadsággal
először emelt,
de meglepetésére a veszteség a kegyetlenségért jött
a játék szörnyű és sötét lett
és soha de soha egy hombre parti nem vált ilyen kegyetlenné
mert királyokkal ütötték
és matadorokkal vissza. Egy tag hiányzik.
Csak Anglia maradt hajthatatlan
Mindent nyerni vagy semmit
Kiabálva folyvást: helyes!
Ha mások veszítenek a játékon,
Enyém lesz Málta és a Bastille.*) *) Habeas Corpus

Népek, íme a nagy lecke,
nektek és a jövendő fajoknak
ha láncaitok nehézzé válnak
ne ezt az utat kövessétek.
De hogy biztosra menjetek
csak legyetek eggyé, egy családdá.ʼ A „seule” [ʼeggyéʼ] szó tól sok.


A harmadik lapon egy magyar vers van. Az egyik oldalon tíz sor oly sok javítással, mint a saját kidolgozásaimban szokott lenni. A másikon hat sor 4 kihúzott szóval. Itt vannak:

Két kies mezeje van a’ magyar Muzsának,
Melly könnyű tért mutat Pegazusʼ szárnyának. (hézagkitöltő)
Eggyikén megkötött mértékes lépéssel
Haladhat, aʼ máson rithmusi zengéssel.
Megválik majd végén pályafutásának.
Melly részire hajol magyar fűl hangjának

_______________________________

Ma nekiláttam Pápay műve recenziójának. Összevetettem Víg László recenziójával (Kultsár lapjai 1808. október, 38. sz.). Remélem, hogy jóval szolgálhatok, mert kezemnél van Pápay fontos levele az antikritikájával.
Szabadjon Öntől útmutatást kérnem a következő cikkekről. Igazán szégyenkezve ismerem el, hogy két könyv nincs meg nekem, száz másikat odaadnék értük: Adelung Dictionnaire-je és a Bayle-é.
1.) Mit jelent a leidig? Pl. Ratschky költeményeiben: a leidige filozófia, nem annyit tesz, mit egy fájdalom! facsar ki belőlünk? (leidig, annyi mint rossz, haszontalan, gaz, nyomorult).
2.) A jénai recenzió Carolus Serra Commentarii de bello gallico [ʼKommentárok a gall háborúrólʼ] című művéről azt mondja, hogy Serra gemüthlich, azaz jóleső érzéssel időzött egy bizonyos napóleoni elbeszélésnél. És ma azt találom Herdernél (a Poesie und Literatur fejezet 7. részében), hogy a németek jellemzője a költeményeikben a Gemüth. Itt a Gemüth annyit tesz, mint valódi érzelem? És mit jelent amott a gemüthlich?
3.) Goethe Stellá-ja. Az utolsó kiadás 328. oldala: „Ja die Tage! die ersten Tage der Liebe! – Nein, du bist nicht zum Himmel zurückgekehrt, goldne Zeit! du umgibst noch jedes Herz in den Momenten, da sich die Blüte der Liebe erschliesst.” [ʼÓ, azok a napok! a szerelem első, bóldog napjai...! – Nem, arany idő, nem! még nem tértél vissza egeidbe; még akkor is elfogva tartasz minden szívet, midőn a szerelem virágai zárogatni kezdik kebleiket!ʼ] – Így beszél két nő, akik már nem fiatalok, vagy akik már nem szeretnek. Itt az első erschließen a’ virág kinyílik vagy a’ virág elnyitott? Csak most nyílik ki a virág, vagy már levirágzott?
4.) Klopstock ezt mondja a Messiásban (Altona 1780. 4. [ének] 118. oldal)
Sie wollen ihn tödten!
Ach sie wollen ihn tödten, den meine Hænde getragen
Haben, meine Brüste gesäugt, der weinenden Augen
Mütterlich angeblickt, als er ein blühendes Kind war.

[ ʼMeg akarják őt ölni,
Ach, meg akarják őt ölni, akit karjaim hordoztak,
akit kebleim tápláltak, aki síró szemekkel
anyaian tekintett arra, amikor viruló gyermek volt.ʼ]

Ez a kiadás olyan korrekt, hogy Klopstock minden tipográfiai hibáért egy dukátot szán annak, aki neki egy ilyenre rámutat. A latin betűs sorokban tehát nem lehetnek tipográfiai hibák.
Átdolgozva található meg ez a vers a lipcsei 1799-es Göschen-díszkiadásban (195 f-ért vettem meg):
den weinende Augen
Mütterlich angeblickt. [ʼakire síró szemekkel anyaian ránézveʼ/ ʼakit síró szemekkel anyaian nézveʼ] – Így értem a szerkezetet; de a régebbit egyáltalán nem. Érthető volt a régebbi? –
Hiába! Egészen hátul a könyvben azt találom, hogy Klopstock a den weinende olvasatot nyomtatási hibának tartja. Hogyan kell hát szerkeszteni a der weinenden-t?