MTA-DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Csokonai Vitéz Mihály összes művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
A’ Versengő Érzékenységek
Laurához.
*
Az első sor előtt + jel.
Laura! Kellemességednek
És mosolygó Szépségednek
Hathatossabb Balsama
Érzésimet meg-szédíté,
Meg-bájolá, részegíté,
’s Egy perre borsolta ma.
Kőztők nagy Perlés lázzadott,
Mellyet az abbol támadott
Szent Dicsősség okoza,
Hogy mellyik az, ki Tégedet
Meg-érezvén, fel-ébredett’
’s nékik ennyi jót hoza?
Mindenik nagy hevességgel
Perelt, hogy e’ Ditsősséggel
Birjon a’ tőbbek felett,
Illy formán szóltak egy’másnak
Mig e’ heves tzivódásnak
Lelkem által vége lett:

Szaglás.
Tudjátok é, hogy magatok
Más felé andalogtatok
Mas*
Más
Targyonn*
Tárgyonn
szúnyókálva
Mikor a Tántznak őltözött
Szepseg*
Szépség
Leanyai*
Leányai
között
Laura el jött sétálva

Mikor eggy zöld Myrtus mellett
Eggy kis szellö rám lehellett
Ambrózias illattal
Mellyet mihelyt észre vettem
Inatok fel ingerlettem
Edes*
Édes
Tsiklandozattal.

Látás
Elsöbben is mélly Álmomból
Tévelygö Andalgásomból
Nemde én pattanék ki?
Látták édes Nyilaimat,
Villámló Pillantásimat
E’ kis Berek vidéki.
Mig tűzes szemem sokára
Ra*
Rá
akadt a’ szép Laurára
’S fél oldalt reá tsapott:
Ah, mikor a tőbb szem között
Látásunk öszve ütközött,
’s eggy mástól langot*
lángot
kapott.
Ah, mikor Szüz Pillantása
’s elevenebb Katsintása
Kétszer az enyimre Lött! –
Bezzeg mind fel pattantatok,
Bezzeg el oszlott álmatok
Melly lankasztott az elött
Lebegö Bársony Hajainn
Elefánt tetem vállainn
Melly szép szinek látszattak?*
Jav. ebből: láthattak
Rózsát mosolygó Ajjaka,
Hószin Melyje, Márvány Nyaka
Ah, miként el ragadtak!

Hallás.
Hát mikor mélly sohajtása,
S Bágygyadt Hangonn tett szollása
Ébredt Fűlembe hatott:
Edes*
Édes
Ájulás lepett el,
Melly eggy Mennyei élettel
Ketsegtetett, biztatott.
Mikor mellé ereszkedtünk,
S Végre, hogy sok kérést tettünk,
Ezt mondotta Szeretek!
Ah, e’ szóra Vérűnk egett,*
égett
És minden elevenséget
Ti is le vetkeztetek.
Mikor mézes beszédjére
Örök hüséget igere,*
igére
’S Illy biztató Hangonn*
Jav. ebből: Hángonn
szólt:
Szeretek! – tsak Teged*
Téged
kedvellek,
Tsak néked élek, ’s lehellek,
Míg be nem fed a’ sir bólt.
Akkor, – oh, mert a’ Szavának
Olly édességi valának,
Hogy élet ömlött belénk, –
Eggy leg édesebb Mennyei
Öröm Gyönyörködései
Repestek vigann felénk.
Mikor kedvesének mondott,
El vett minden bút és gondot
Ez az édes nevezet.
’s Hizelkedö Beszédenek
Mézzén le tsorgó Szivének
Mindnyájunk temjénezett.

Tapintás.
Közte e’ Temjénezésnek
’s e’ Mennyei Ihletésnek
Kezeim fel emelém,
Es*
És
jó tetelet*
tételét
hálálván
Ez imádni méltó Bálván’
Szent Testét meg őlelém.
Ah, Halhatatlan Istenek!
Mit érzettem? ah, millyenek
Voltak gyenge tagjai!
Mellyek mikor rám hajoltak,
Nálok gyengébbek nem vóltak
A’ Rózsa’ Harmatjai.
Melyjet*
Melyjét
Ámornak Melege
Olvasztván gyengénn pihege
Két kerek Dombja alatt;
Kezemet tévén Szivére.
Sürünn vertt, és minden Vére
Hozzám örömmel szaladtt.
Mint a’ hó a’ Nap hevétől,
Ugy az ö tüz Szerelmétől
Mind el olvadva valánk,
Eletünk*
Életünk
belé kőltözött,
’s ölelö karjai között
E Világnak meg halánk.

Ízlés.
Mit ér a’ szép Gyümölts maga,
Bár kedves a’*
az ért. sz. em.
Szine, Szaga;
Ha jó Ízzel nints tele?
Ti tsak Laura’ Szépségére
Bámultatok, ’s méz izére
Eggyitek sem ügyele.
Nints a’ Nektár ollyan édes,
A’ mellyet tölt Ganimédes
Jupiter tsészéjébe;
Oh nem bir az annyi jókkal,
Ha tsak eggy illy édes csókkal
Nem egyeliti Hébe!

Illy jó Izzel nem kinálja
Gazdag Lakosit Pankája
’S Más termékeny Tartomány;
Ennél édesebb Itala,
Már a’ Királynak sem vala,
Óh, Mennyei Adomány!
Óh, Méznél édesbb Ajakok!
Millyen Nektárt tsorgattatok
Rózsa szin Kelyhetekből?
Melly édes Tsókok valának
Mellyeket kőltsön szopának
Hév ajjakim ezekből!
Tsömőrt ád az édes, ha sok:
De ezek nem tilalmasok;*
tinalmasok ért. sz. em.
Ez nem ollyan édesség. –
Oh Laura! szám kivánságát
Ne tsald-meg, ne tarts Diétát,
Oh, nints ebbe sok ’s elég!

Lelkem.
Mit tzivódtok? ah, szünjetek,
Hiveim! mit Versengetek?
Tsak Laurát imádjátok:
Lebegjetek Gyönyörüség’
Szárnyainn, ’s az örök Hüség’
Pontjára mozgassátok.
Miólta Kellemit velem
Éreztettétek, tisztelem
Es*
És
imádom az ólta:
Rabja vagyok rab szijjainn
Rengetvén nyájas Karjainn
Szivem hozzá tsatolta.
En*
Én
Párját nem tapasztalok,*
Jav. ebből: tapasztalok
Néki élek, néki halok,
Ö énnékem mindenem!
Jer Laura! jer, Erzésémet
Mind ébreszd fel, és engemet
Ne hagyjál veszteglenem! –