Ha hallottad annak hirét,
kit leg-szebbnek mondanak,
vagy ha láttad annak képét,
kit tsudának vallanak;
Ah! ez az, ez, ez, ez, ez, ez,
kihez én szivem gyerjedez.
* Az utolsó sor dallam által megkívánt ismétlése hiányzik. Az a K1-ben még – a lejegyzett kotta miatt is – olvasható.
Ha tzedrushoz hasonlittyák
ép testének termetét,
két tsillagnak hogy ha mondgyák
kékkel festett két szemét:
Ah! ez az, ez, ez, ez, ez, ez,
kihez én szivem gyerjedez.
* A refrén a 2. strófától rövidítve van: Ah! ez az, ez, ez, ez, etc.
Ha ábrázol bíbor rósát
tsókra álló ajaka;
ha havaknak ragyogását
nappal jádzo homloka:
Ah! ez az, ez, ez, ez, ez, ez,
kihez én szivem gyerjedez.
Holdnak szinét ha haladják
alabasztrom vállai;
ha a szivet hamar gyújtyák
titkos tüzre szavai.
Ah! ez az, ez, ez, ez, ez, ez,
kihez én szivem gyerjedez.
Ha lépése gyönyörűség,
arany villám hajzattya;
mellye dombos elevenség,
és ha kartsú állatja.
Ah! ez az, ez, ez, ez, ez, ez,
kihez én szivem gyerjedez.
Szép ha tsendes, szép ha gyúllad
szép ha fekszik, szép ha megy
szép ha tsókok közt el-bádjad
szép mindenkor, ʼs tiszta kegy
Ah! ez az, ez, ez, ez, ez, ez,
kihez én szivem gyerjedez.