HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Kedves.
2/4, F-dúr, Moderato.
[Karl Ditters von Dittersdorf: A-dúr csembalóverseny, III. tétel (rondó-téma)]
Ha hallottad annak hirét,
kit leg-szebbnek mondanak,
vagy ha láttad annak képét,
kit tsudának vallanak;
Ah! ez az ez ez ez ez ez,
kihez én szivem gerjedez,
kihez én szivem gerjedez.

Ha tzedrushoz hasonlittyák
ép testének termetét,
két tsillagnak hogy ha mondgyák
kékkel festett két szemét.
Ah! ez az ez ez ez ez ez,
kihez én szivem gerjedez,
kihez én szivem gerjedez.

Ha ábrázol bíbor rósát
tsókra álló ajaka,
ha havaknak ragyogását
nappal jáztó homloka.
Ah! ez az ez ez ez ez ez,
kihez én szivem gerjedez,
kihez én szivem gerjedez.

Holdnak szinét ha haladják
alabasztrom vállai,
ha a szivet hamar gyújtyák
titkos tűzre szavai.
Ah! ez az ez ez ez ez ez,
kihez én szivem gerjedez,
kihez én szivem gerjedez.

Ha lépése gyönyörűség,
arany villám hajzʼattya,
mellye dombos elevenség,
és ha kartsú állattya.
Ah! ez az ez ez ez ez ez,
kihez én szivem gerjedez,
kihez én szivem gerjedez.

Szép ha tsendes, szép ha gyúllad,
szép ha fekszik, szép ha megy,
szép ha tsókok közt el-bádjad,
szép mindenkor, ʼs tiszta kegy:
Ah! ez az ez ez ez ez ez,
kihez én szivem gerjedez,
kihez én szivem gerjedez.