Hol késel, hol maradsz férjem Ulysses!
Troja hamva után hol tévelegsz?
Özvegy gondolatim, várnak két karjaim,
ah illy hivségemtül hová sietsz?
Éjjel el fejtvén nappal szött vásznomat,
örzöm kéröimtül hiv tárgyodat.
Ah vajha állana Troja várossa
vajha még tartana ostromlása
tudnám hol féltselek veszedelmidtül,
vagy hol kérdezzelek esetidrül:
Ah nékem egyedül Troja fenn maradott,
honnan Ulyssesem el távozott.
Beszélvén Társaid nagy vitézségedet
ujjittyák annyiszor sebeimet:
asztalra irják borral sátoridat,
Achillest üldözö karjaidat.
De jaj! hitvesednek sok tévelygésedet
rajzolni nem tudgyák hol léttedet?
O Troja! Troja! miért lettél kegyetlen
az árva Görögökʼ Aszonyihoz?
Urátúl Helenát, de tölünk tárgyát
el loptad szemtelen! szerelmünknek!
magaddal edgyütt el vesztéd Helenát;
add visza legalább szivem tárgyát.