HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Verseghy Ferenc művei
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Penelope.
Verseghy múnkája.
Minekutánna a Görögök Troját hamuvá tették; sereggel visza mentek Görög Országba; Ulysses egyedül ennéhány társaival a tengeri szélviszek által olly annyira el hányattatott, hogy 10 esztendö múlva juthatott csak onnann hazájába: Az alatt Penelope annak hitvesse, kéröit avval hitegetvén, hogy ha az elötte lévö vásznat meg szövi, akkor férhöz mégyen, éjjel azomba, a mit nappal szőtt, visza fejtvén, így sohajtozott Ulysses után:

3/4, G-dúr, Lento.

A Töténetet lásd Ovidiusnal Heroid. Epist. 1.

Hol késel, hol maradsz férjem Ulysses!
Troja hamva után hol tévelegsz?
Özvegy gondolatim, várnak két karjaim,
ah illy hivségemtül hová sietsz?
Éjjel el fejtvén nappal szött vásznomat,
örzöm kéröimtül hiv tárgyodat.

Ah vajha állana Troja várossa,
vajha még tartana ostromlása
tudnám hol féltselek veszedelmidtül;
vagy hol kérdezzelek esetidrül:
Ah nékem egyedül Troja fenn maradott,
honnan Ulyssesem el távozott.

Beszélvén Társaid nagy vitézségedet
újjittyák annyiszor sebeimet:
asztalra irják borral sátoridat,
Achillest üldözö karjaidat:
De jaj! hitvesednek sok tévelgésedet
rajzolni nem tudgyák hol léttedet.

O Troja! Troja! miért lettél kegyetlen
az árva Görögökʼ Aszonyihoz;
Férjétül Helenát! de tölünk Tárgyát
el loptad, szemtelen! szerelmünknek
Magaddal edgyütt el vesztéd Helenát,
add visza legalább szívem tárgyát.