Álla Phillint egy ház ajtón
zörgeʼ, mondván, ki van ithon!
Phillint vagyok, nyisd meg, Kintsem!
O! mond Bávet, nem, nem.
Viszsza térni a mint készűl,
hallya Kúltsa hogy meg-zördül;
hallya, s ismét viszsza kullog,
és bátrabban kopog.
Ah! Phillintet bé nem veszed?
nem, ugymond mert félek töled,
már éjtzak
* ejtzak [em.]
van, magam vagyok,
ajtot nem nyithatok.
A szomszédok ha most be lépsz,
meg lesnek maid, ha viszsza térsz:
viszsza tére, de tsak reggel,
nevetve méne-el.