Életednek
* Eletednek [em.]
o melly gyorsan el hervad virágja,
ha szived lett világ öröminek rabja;
minden féle múlatságod,
leg nyájassabb társasságod:
gyászba borúl,
balra fordúl
minden vigasságod.
Nyájaskodol barátiddal, tellyes ugyan kedved,
bus napot nem szemlél örömébe élted;
de el válván szerentsédtül,
nem könnyebbetsz keservedtül;
mind el pártúl,
hamar el múl
öröm életedtül.
Kikben vagyon reménséged, hiv sziveket várod,
képeknek mósolygó ravaszságát látod;
meg útálnak, és meg vetnek,
meg csúfolnak, 's ki nevetnek;
pártütéssel,
csalárd szivvel
mind végig üldöznek.
Igy jön világ mézze után fúllánkja mérgének,
ki nevet, ha sorsát siratod ügyédnek.
Fordúlly tehát Istenedhez,
kaptsold szived az Egekhez;
ide siess,
hogy bé mehess
az örökös Kincshez.