El setétedvén a minap Amor az Halállal,
egy hajlék alá fekszenek kiki nyilaival;
le rakják ives tegzeket,
álomnak adgyák szemeket:
El beszilvén prédájokat,
szám nélkül volt ʼZákmánnyokat
nyugtattyák testeket.
Azomba éjfél üdején zördülés történik;
fel ijjed a két szarándok, ’s tegzéhöz kapkodik;
nem tudnak szólni féltekbe,
pihegnek a setétbe:
Amor Halálnak tegzét,
Halál viszszontag Amorét
fel füzi ölébe.
El válván kettös ösvényre egymástúl távoznak,
hajnalkor idegen nyilakkal erössen nyilaznak:
Halál az öregekre,
Amor tzéloz szépekre.
Azóta halnak az iffiak,
‘s vetemednek az öregek
a tsúf szerelemre.