Minos a Cretabéliek királlya, minekutánna az AAStathenasbélieket, kik Androgeus fiát meg ölték, maga hatalma alá vetette volna, árra kinszeritette öket, hogy minden esztendökbe 7. iffiat, és 7. leánzot küldgyenek eledelül ama fél bika, és fél ember testü Minotaurusnak, kit Pasiphae Minosnak hitvesse bikábúl szülvén ama Labyrintusba helyheztetett, mellyet valaha Daedalus olly mesterségessen épitett, hogy a ki abba egyszer bé ment, semmiképpen meg nem találhatta annak igaz ajtaját. Theseura jött a sor, ki az Athenásbéliek királlyának fia lévén Minos Leányának Ariadnénak szivét, és kegyelmét hamar le kötelezte, igirvén, hogy ötet hitvesül magával el viszi, ha a Minotaurus gyomrátul meg szabadulhat. Ariadne erre nézve elöl számlállya Theseusnak a Minotaurus természetét, Labyrintusnak tsalárd és kerengö utait, és végtére fonalat ád kezébe, mellyet a Labyrinthus ajtaján meg akasztván maga után huzzon, és Minotaurust meg ölvén, abbol ki szabadulhasson. Ugy lön, és Theseus Ariadnét magával csak ugyan el ragadta; de Chius szigetibe hálaadatlanúl el hagyta; Onnan látván még Ariadne Theseus hajóit integetett fejér keszkenöjével eleget, sirt, és bánkódott illy formán, de haszontalanul:
4/4, C-dúr, Adagio Largo.
A Történetet lásd Ovidiusnál L. 8. Met. Fab. 2. és Heroides Epist. 10.
Kegyetlen Theseu! szivemnek gyilkossa!
mit futsz, mit távozol Jegyesedtül?
igirted hitedet, add meg szerelmedet:
Ah Theseu! térj vissza, ne tüny el hivedtül.
Nézd körül népedet, a száma tellyetlen,
visgáld meg hajódnak sok rejtekét,
meg látod helyemet, de nem személyemet,
a nyoszolád tökélletlen nem érzi két terhét.
Ah Egek! Nem tekint sürü könyveimre,
hajojábúl vigan néz intésimre;
hivségemet meg veti, bus sorsomat neveti;
Ah kegyetlen, térj visza lágyúly keservemre.
Igy fizetsz szivemnek, így sok jóvoltimnak,
mellyekkel éltedet védelmeztem;
Hazámot el hagytam, néked el árúltam,
hogy kedvedet érdemellyem, véremʼ fel áldoztam.
* aldoztam [em.]
Te pedig kedvemet e Labyrintusba
be zárod a vadak barlangiba;
itt hagyod testemet, prédára éltemet,
sietteted Jegyesedet a földnek gyomrába.
Aeole! hozd visza sebes vitorláit
1Aeolus a Szeleknek kirallya.
fordisd meg jobb ösvényre hajóit.
Ah! leg alább testemet, haldokló testemet
vedd Theseu! Karjaidra utolsó estemet.