Néktëk, Músák! búcsút mondok,
tőllem messze kellyetëk!
Álom mindën boldogságtok,
mellyel édësgettetëk.
Mënydörgést hoz tündökléstëk,
mëllytűl még aʼ jó is fél.
Főveszélyt szül bölcsességtëk
annak, aʼ ki véle él.
Nékëd Ámor! csak magadnak
szentëlëm fël szívemet.
Vess të végët álmaimnak,
ʼs hozd mëg régi kedvemët.
Tőlled várhat józan erkölcs
fontosabb jutalmakot,
Csak tëbenned lelhet aʼ bölcs
édës boldogságokot.
Eggy olly szivtűl kedveltetni,
mëllyhëz nem fér csalfaság,
véle aʼ világot élni
ah! mëlly drága boldogság.
Jöjjsze hát kihültt ölembe
hajdan kedveltt Dórisom!
Önts szerelmet nyíltt szívembe,
ʼs légy ezëntúl Fébusom.