HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

MTA BTK Lendület
Nyugat-magyarországi irodalom Kutatócsoport

Pálóczi Horváth Ádám művei
Elektronikus kritikai kiadás

Két nagy hazafinak emlékezete
Találtatik BUDÁN PESTEN és KASSAN
Stromajer Ignátz Könyváros bótyában.
1790


EMLÉKEZET
OSZLOP
MELLYET
emelt, egy a’ Magyar Nyelv’ mivelő
Társok közűl.

VESS véget bús Magyar!1
A’ Magyar azért gyanús, mert bús; fél, mert fáj.
vess már a’ gyanúnak2
Suspicio nunquam bonus Judex in propria causa, nisi dolor contra se testis est, in eadem causa.
Állítsd magad ellen magadat Tanúnak
Szabadúlj sértett szív! mint ritkán jó jeltől,
Attól az idétlen ítélet-tételtől3
Praejudicium praecipitantiae, proles Melancholiae (vicinis potius, quam Hungaris propriae), & foecunda Mater phantasmatum.
Melly ha ágyat vethet a’ nem-hihetésnek4
Diffidentia, credulitati contraria.
Száz sem éri utól a’ mit tízen késnek5
Proverbium praemissis facile applicabile.
Te pedig Irígység!6
Invidia, infernarum sororum praecipua, quam non tantum Virgilius orco detrusit, sed & Moyses.
Országunk’ gyilkossa!
A’ leg-írtóztatóbb setétség’ lakossa!
Menj vissza hónyodba, Pokol’ fenekére;
’S ezt nyomd, mint béllyeget rabjaid’ szívére:
Hogy Hazafi Zichy; ’s Téged’ a’ gyanított,
De már ki-tündőklött hűség meg-némított. –
Hogy a’ Zichy bátor Hűsége nem mai,
’S nem tegnapi, tudják a’ Jósef’ hamvai;
Mellyek míg erőssek, ’s elevenek vóltak,
Ez fijatal szívvel eleget hartzoltak.
De a’ már el-fásúlt sebes Magyar szívnek,7
A’ kit a’ Kigyó meg-tsíp, a’ gyíktól-is fél.
A’ sok hitetlen közt nem látszhatott hívnek
Senki, mihelyt Hazánk’ szeretete mellett
A’ Bétsi tűznél is pírítkozni kellett.
Most látszik: mint lehet azt meg-egyeztetni
Tisztelni az erőst, ’s a’ Hazát szeretni. –
Most látszik hol nem félt Zichy, ’s minn rettegett?
És fogadásának miként tett eleget?
Hogy ő a’ Hazának hasznot tesz, fogadta;
Hogy tette, a’ mit tudott: im, meg-is mutatta;
Meg; – hogy nem tulajdon haszna’ keresése,
Nem a’ kissebbekre fennyen le-nézése,
Nem tettetés, és nem mellyékes buzgóság
Vólt ösztöne, hanem a’ Hazafiúság. –
Győzött hát a’ virtus, és már több ellenség
Nem maradt, hanem-ha a’ feledékenység.
De emel Oszlopot emlékezetére
Egy szív, az Olimpus’ magas*
A H–III.-ban magas helyett hegye’ szerepel.
tetejére.
Mellyre rá van festve:*
A H–III.-ban festve helyett mettzve szerepel.
millyen az okos Hív
’S egy erős Sereggel mint hartzolt kilentz szív!
És hogy ez fel emelt Oszlop tartós légyen,
A’ Háládatosság támogatni mégyen,
’S maradékinkat is rá emlékezteti,
Hogy Zichy, hazáját munkássan szereti.

22-dik Septembr. 1790.
HORVÁTH.


A’ MAGYAR
NEMESI-KARHOZ.

HÁT igaz-e? hogy kár, ’s gyanúra érdemes,
Ha Excellentiás a’ leg-első Nemes.
Hogy az egyenlőség’ mérték-serpenyőji
Hibáznak, ha a’ Köz-Társaság’ Elsőji
A’ többi tagoknál nagyobb Ranggal bírnak;
’S Nemes czímerjekre több czirádát írnak.
Hogy mennél közelebb van a’ test, a’ testhez,
Annál jobban vonúl a’ vas a’ Mágneshez? –
Nem mindég – többnyire tsorbák, és híbások
Az illy közönséges meg-határozások.
Tud a’ jó szív, együtt nagy nevet viselni,
’S hívatalának is híven meg-felelni.
Tud hív Nemes lenni kétszeres mértékben,
A’ Nemesi karnál fellyebb emelt székben.
Tudja betses vóltát Nemesi sorsának,
Melly maga talp-köve Nagyságos rangjának.
Csak vas az és atzél, mellyet a’ Magnes szív,
De aranynál drágább a’ hív Hazafi szív.
Mellyel sem az erő, sem a’ rozsda nem bír,
’S mellyet nem változtat, sem jó sem gonosz hír. –
Sok Nagyjaink vóltak festve feketével,
Mikor az egekből nyújtott reményjével
Győzedelmi pompát kezdett énekelni
Hazánk, ’s a’ járomból fejét fel-emelni.
De az illy el-fajúlt testvérek’ számába
Ollyakat-is raktunk szívünk’ bánatjába’
Kiknek mentségére tsak a’ késedelem,
’S a’ koczka’ fordúlás lehetett védelem:
’S ím mikor bomlanak Hazánknak reményi,
Akkor mutatta-meg hűségét Ürményi
Ezt, sok, Josef’ egyik kezének tartotta,
Most pedig ím egész Bétsnek meg-mutatta.
Hogy bátor feje Ő a’ Nemesi karnak,
’S ki-fejtheti, a’ mit amott rosszúl varrnak.
Hogy nem szín-mutató ’s kegyelem-kereső,
Nem magánost, hanem tsak köz jót keres Ő –
Élj soká Hazánknak leg-első Nemesse!
Élj, ’s úgy élj, hogy Hazád tovább is hihesse,
Hogy tudod Te, mivel tartozol Hazádnak,
’S nem mindég szó, hanem szív felel a’ vádnak.

HORVÁTH.