Csak úgy van az, mikor az Urak azoknak a’ papirosmolyoknak, kiket könyvszerzőknek nevezünk,
*nevezünk, <egbármelly>
eggy kis mosolygással együtt jó tekíntetet mutatnak. Mihelyt módgyátláttyák, kibújnak könyveik közűl, ’s azon vannak, hogy a’ hozzájok lehajlott Urakhoz kullancsok gyanánt ragaszkodhassanak. Nagyságodnak különös szivessége, mellyel itt létében engemet fogadni méltóztatott, arra birjaegyébkép elég szemérmes szívemet, hogy Analiticámmal örök emlékezetűl kedveskedni merészellyek. A’ két első Rész azoknak való, kik a’ sok felekezetek alatt nyögő nyelvünköt a’ Filozofiának vezérlése szerint rendbe szedni és úgy irni akarják, hogy az abban előadandó igasságokot minden Magyar könnyen és tisztán megérthesse. A’ harmadik rész
*rész<a’ nye>
a’ nyelvnek érzékenyítő szépségeirűl értekezik,
*értekezik, <…>
mellyek az Érzéstudománynak
*Érzéstudomány[…] [Átírással javítva.]
talptanításibul vannak kivonva, és az Ékesenszóllásra és Költésre alkalmaztatva. Mivel az Érzéstudománynak, Ékesenszóllásnak és Poézisnak regulái, mellyek e’ harmadik részben elő adatnak, mindennémű emberi nyelveken közönségesek, és így a’ Deákra is tökélletesen illenek, e’ munkának eggyáltallyában nagy hasznát vehetik a’ deák Rhetoricának és Poézisnak Professorai, és a’ predikállásrakészűlő egyházi Ifiúság.
Vegye Nagyságod, kérem, jó névenn e’ kis adományomot, és engedgye meg azzal dücsekedhetnem, hogy hű Tisztelői közé tartozok, és hogy
*hogy<érzék>
tellyes ragaszkodással vagyok.
[A kéziratlap alján fejjel lefelé nem a levél szövegéhez tartozó francia szöveg olvasható:]
De votre sortiment des livres, ayez la bonte de m’ en voyer le Virgil et Homerent latin en grand velin, d’ avec les carteressivous ne trouverpas d’ autresoccasion de chaquepièce un exemplaire