Veszprémbűl eggy szíves Barátom azt panaszolta a’ minap eggyik levelében, mellyet Sághynak írt,
*írt<am>
hogy én már két vagy három postanapot mulattam el, a’ nélkűl, hogy
*hogy <Veszprémbe>
hozzá levelet írtam volna. Pedig azon szempillantásban, mikor
*mikor <e’ drága Barátomnak><e’>
illy panasszát Sághyval eggyüt olvastuk, Ő Veszprémben az én levelemet
*az en<yémet> |levelemet| [Átírással javítva. Betoldás a lap szélén.]
olvasta, melyet Fejér Lajos által küldöttem. De most már kérem Főtisztelendő Uramot, vesse eggy keveset helyettem szemére ugyanezen szíves Barátomnak, hogy engemet már kilencz vagy tiz postanaponn hágy böcsös válasszára foganatlanúl várakozni.
Tréfánn kivűl, én nagyon aggódok azonn, hogy Főtiszt. Barátom Uram talán egésségében szenved változást, mivel levelét olly sokáig nem veszem, vagy neki esett megint a’ munkának, vagy – a’ mitűl az Isten mentsen meg, még élek, reám neheztel. Az utolsót magammal el nem hitethetem; a’ második pedig az elsőt megokozhatná, ha még nem okozta, és adgya az Isten, hogy semmi sem okozhassa; mert én a’ friss és állandó
*friss |és állandó| [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
egésséget Kedves Barátom Uramnak buzgóbban kívánom, mint önnön magamnak. Azonban, mivel az előregondoskodás annya az okosságnak, engedgye meg Főtisztelendő Úr, hogy én szinte azt mondgyam, a’ mit nekem tavaly mondott: Ragadgya ki magát a’ sok munka közűl eggy üdőre, jőjjön hozzám, egész házunk szolgálattyára készen áll, úgy legyen
*legyen <benne>
és uralkodgyon benne mint otthon sajáttyában. Ha megúnnya virágos kertecskénket, rándúllyon ki a váras’ majorjába, Pestnek mulató erdőcskéjébe, Váczra, Esztergomba, Szent Gellért’ hegyére, csillagokot nézni, a’ fürdőbe, melly házunktúl nem messze van. Az ugró fürdőt értem, melly most szép új fürdő szobákkal díszeskedik. Estvénkint Ossitzkyval, kit a’ Herczeggel eggyütt 25dikre haza várunk, mulassunk eggy keveset, vagy munkáinkot olvasgassuk; igyunk eggy szoval, együnk, jó tiszta ágyban
*együnk, |jó tiszta ágyban| [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
aludgyunk, és eggy kicsinyt imádkozzunk. Maris csinál még a’ lovaknak is szállást; nekünk pedig olly jót főz, a’ minőt csak tud. Elég! ha többet igérnék, verbungos katonához hasonlítanék.
Szerencsés Allelúját tiszta szivembűl kívánván, ölelem, csókolom Kedves Barátom Uramot, ’s eggykét nyugosztoló sorát ohajtva várván maradok etc.