HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Verseghy Ferenc – Horváth Jánosnak
h. n., 1821. február 28.
Die 28. Febr. Felelet Főtiszt. Horváth K. Urhoz

Én is mondom azt, mikor Főtiszt. Urnak emberei tőllünk ezen órában elmentek: jaj! nekem árvának, hogy veletek*
vel|e|tek [Betoldás a szó fölött.]
Uratokhoz, Szíves Barátomhoz nem mehetek. Isten neki! Az öreg hárfás és a’ gazdasszony, im! a’ levéllel hasonlóképen beköszönnek Főtiszt. Úrnál, és ölelik, csókollyák, tisztelik.
Sághy szinte nállam volt, mikor a’ kocsi érkezett, és így a’ Comissiókot mind elragadta magával, még Főiszt. Hornyik Urét sem vévén ki, kinek kezét mély tisztelettel csókolom. A’ borért szíves köszönetet mondok Főtisztelendő Úrnak; adgyon az Isten Barátom Uramnak*
Isten |Barátom Uramnak| [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
minden esztendőben ötezerszer annyit. Szinte fogyott már a’ tavalyi, mellyel asztal utánn legörömestebb élek, hogy gyomromot, melly hásártoskodni meg nem szűnik, megmelegítsem. Hogy Főtiszt. Kiss Ferencz Úrnak és Barátom Uramnak kedvét megnyertem a’ kereszt. Poézisnek*
Poézis[…][Átírással javítva.]
kidolgozásara [!] való igéretemmel, nagyon örvendek; és ennek megbizonyítására az új Filozofiárúl való Deák feleletet is*
felelet[…]is <csak> [Átírással javítva.]
elfogadom.
Keveset irok, mert a’ halottas Beszéd nem szeret most eleven*
most |eleven| [Betoldás a sor fölött.]
mellékideákkal bajlódni. Györke volt nállam, és megbizonyitotta magaviseletével,*
megbizonyitotta <maga beszéllgetésével> |magaviseletével| [Betoldás a sor fölött.]
hogy ő valóban nem tébolyodott. Ajánlottam neki, hogy látogasson meg többször. Talán csak elkezdi egyszer nállam a’ baját említeni; és akkor rajta leszek, hogy a’ kulcsot vagy szívéhez, vagy talán még eszéhez is meglellyem.
Az én Kedves*
Kedves <jó>
drága jó Veszprémi Barátim már*
már <illy korán e’>
megint arrúl gondolkodnak, hogy a’ vén hárfáss Veszprémbe vitessen.*
vitess[..][Átírással javítva.]
Megélë a’ szegény*
szegény <add>
öreg addig? nem szakadoznakë el azonban hárfájának húrjai? A’ mit az Isten rendel!*
rendel! <Csó>
Ölelem, tisztelem, csókolom mindnyájokot Főtisztelendő Barátom Urammal eggyütt, kinek egy kis Tudományos Szókönyvtöredékkel is kedveskedek a pag. 305. usque ad pag. 340. vagyok etc.
A’ Püspökkel még nem lehettem; mert ők most nagyon*
most <nagyon> |nagyon| [Betoldás a sor fölött.]
foglalatoskodnak.
Vizát már nem kapni. Maris eggy igen jó barátnéjánál volt e’ miatt, eggy halásznénál, kinek legtöbb Commissiói szoktak lenni Ország’ széltében a’ viza iránt; de azt felelte, hogy ezer forintért sem kapni már csak eggy fontot. Szent Mihály-nap tájban kell nálla a’ rendelést megtenni.