Szent János’ napjának nem különben, mint az új esztendőnek alkalmatosságával szent kötelességemnek tartom, hogy Főtisztelendő Úrnak szíves tiszteletére és szíves kézcsókolására, legalább, mivel máskép tőllem ki nem telik, levelem által megjelennyek. Kívánom tiszta szívembűl, hogy az Úr Isten Főtisztelendő Úrat
*Úr[…]<…> [Átírással javítva.]
Szent Relígiónknak előmozdítására és a’
*a’ <jóakar>
jó embereknek vígasztalására hosszas élettel, állandó egésséggel, és mindennemű áldással,
*áldással, <megboldogítsa>
és amaz édes örömekkel, mellyek a’ jámbor szívre a’
*jámbor<ságbúl és> |szívre a’| [Betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
jótéteményekbűl bőven erednek, megboldogítsa. Kérem egyszersmind ezen alkalmatossággal, hogy engemet, igaz szívű tisztelőjét, úri
*úri <szí>
jóvoltában, és énelőttem elegendőképen böcsűlhetetlen barátságában ezentűl is részesíteni méltóztasson.
Főtiszt. Horváth Úrnak
*Úrnak <több>
leveleibűl folyvást tudván, hogy Főtisztelendő Úrnak egéssége, melly a’ múltt nyáronn habzani kezdett, azóta kívánatos karban van, örvendezve adtam halát [!] az Úr Istennek e’ különös kegyelemért. Az én egésségem is sinleni kezdett
*kezdett <a’ min>
az ősznek elejénn, mellynél legfájdalmasabb szenvedésem az volt, hogy gyomromnak köszvényes szaggatásai vagy nyomásai miatt nem dolgozhattam úgy és annyit, ammint és ammennyit kívántam volna. Azóta az orvosoknak javallása szerint,
*szerint, <legal>
eggy pohár tiszta borocskával kell ebédemet naponkint befejeznem, és ha talán még is némelykor nem tehetné meg kötelességét megerőtlenedett
*megerőtlenedett <vén>
gyomrom, eggykét kanál keserű orvossághoz kell folyamodnom. Ebbűl és ama’ szőrszálhasogató vigyázásbúl, mellyel az ételnél naponkint bajlódnom
*naponkint <vigyáznom> |bajlódnom| [Betoldás a sor fölött.]
kell, átlátom már igazságát ama’ köz mondásnak: qui vivit medice, vivit mendice.
Csókolom Főtisztelendő Úrnak kezeit, ’s magamot tapasztaltt úri kegyességébe ajánlván, vagyok még élek
*élek <igaz szíves>
szíves tisztelője és kész szolgája.