Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Regvel hat órakor Budárúl megindulván estve hét órakor szerencsésen megérkeztem Weszprémbe. Azonnal átizentem a’ F. Tisz. Horváth Úrhoz a’ megérkezett kincsnek átvitele végett, de a’ posta azt az izetlen hirt hozta, hogy elúnván engemet várni elutazott Csóthra az öcséhez; bár megvárt volna, legalább az üdőnek mostohasága miatt én is segitettem volna néki a’ szobában üldögelni. Septembernek 26án estve felé megérkezett, az egész familiátúl, és Uram Bátyámtúl való köszöntést a’ nyalábbal eggyütt óhajtva és tellyes örömmel várta, és vette; a’ Primas Ő Herczegségének az Értekezések iránt való érzéseit szivlebegve fogadta, és fáradozásainkat különösen köszönte. ’S igy valamint kellemetes volt Budánn való lételem, és szivepesztő szomorúsággal tellyes volt kedves Uram Bátyámtúl, és Osziczkiéktúl való elválásom: ugy kedves volt a’ Fő Tisz. Kánonok Urak elött való megjelenésem, és szívenyhítő örömmel tellyes és sok szives köszöntéseknek megjelentése és elfogadása.

Fő Tisz. Kis Ferencz Kánonok Ur Testvérje leánykájának betegségérűl beszélgettünk, előhoztam én ezt az Öreg Úrnak, a’ ki különösen megkért, hogy tudgyam meg az ides Annyátúl a’ Leányka betegségének jelenségeit, és kérjem meg kedves Uram Bátyámot, hogy azokat megemlítvén az ösmért Udvari orvosnak kérjen töle orvos Recipét, és írja meg a’ vele való bánást. ’S azért ime a’ Fejér Nemnek szokásban lévő tenger szavaibúl röviden ezt merítettem. (non quidem praecisione medica, populari tamen). Hat esztendő elött hat esztendős lévén a’ Leányka a’ bárány himlőt megkapta, a’ melly a’ rosz orvoltatás miatt a’ belső részre vette magát, és az üdőtűl fogva minden két, legalább minden három holnapban egyszer nyomorgattya a’ nyomorultat két, három hétig is. A’ valóságos betegség előjáró jelei ezek: Két, három nappal előbb huzza vonnya magát, a’ jobb oldalát, veséjét, ágyék csontyát iszonyú mód fájdollya. A’ valóságos betegség között öregedik az emlitett fájdalom annyira, hogy lélekzetet is alig tud venni, szörnyű forróságban van, az említett része megdagad, felpuffad, és a vizelete elmarad; két három nap után kiüti a héség, erősen izzad, a’ vizelete megindúl véresen, és ez után könnyebséget érze, de egyszer is mint olly bágyodságot, hogy három hétig sem birja magát. Eleinten négy, öt nap sem kivánnya az ételt.

Ezeket megjelentvén az orvosnak kéri a’ Fő Tisz. Kánanok [!] Úr Uram Bátyámot, hogy az orvos által tett rendeléseket irja meg. Ha a’ Leánykának személyes jelen léte kívántatna, annak üdejében le küldeni sem sajnállya, mert kellemetessége, okosága, és szépsége miatt igen kedves elötte.

Elgondolhattya Uram Bátyám micsoda szíves indulattal tisztelik majd azok, a’ kik ösmérik. Elégtelen vagyok azon szíves tiszteletnek kifejezésére, a’ mellyet keblemben érzek Saghiék, Osziczkiék (különösen Rozina kis Asszony) iránt (köztönk maradgyon a’ tréfa) a’ kiket is kedves Uram Bátyámmal eggyütt holtig tisztelek, szeretek, és csolkolok (ho! ho! ne olly hevesen)

Alázatosan csolkolom kezeit Mélt. Paintner Urnak.

A’ Téli Gyümölcsre való Recomendátiót az elmúlt egynéhány mostoha nap meg semmisétette.