A’ Pesti Közönséges Gyűlésnek – a’ Papságra nézve kedvező resultatumát tudtuk ugyan már akkor a’ Hazai ’s Külföldi Tudósításokbúl, mikor Kedves Uram Bátyámnak böcsös Levele kezemhez érkezett; de ez a’ dolgot a’ környűlállásos előadás, az eleven festés, a’ játszó személyeknek hű characterizálása, a’ Liviusi lélek által egészen újjá tette. Gyönyörködve, ’s köszönettel hallgatták azt a’ Méltós. Püspök, ’s a’ többi Egyházi Urak, mindnyájan avval fejezvén be figyelmezéseket: hogy Verseghy minden műdarabjában classicus. De hogy haszon nélkűl sem volt, onnan mondhatom, hogy a’ Fő Herczeg iránt valamennyien hálaadó kinyilatkoztatására fakadtak, éllyent kiáltottak Védőinknek, ’s feltüzesedett az esprit commun kebelekben. Csak azon búzdítás nem lehetett foganatos, mellyel Kedves Uram Bátyám engemet a’ Commentáriusnak fordítására ébresztett. Igen sükeres okokbúl tudni illik azt másnak engedem, megelégedvén avval, a’ böcsűlettel, hogy a’ helyben hagyott eredeti Értekezésnek én vagyok a’ Szerzője Hitesse el magával Kedves Uram Bátyám, hogy az általa javaslott fordításban való munkálkodásomat tisztvadászásra fogná magyarázni az irígység? melly eddig szándékomat nem bátorkodott mocskolni: de el is merem mondani, hogy ez a’ vágy az én lelkemet soha nem háborgatta, mindennémű helyzetemben csak arra törekedvén egyedűl, hogy az Anyaszentegyháznak és Hazámnak hasznosan rendellyem életemet.
A’ Szókönyvnek kimondhatatlanképen örűlök; az öreg Hornyik Úr pedig allig várja: a’ kinyomtatásárúl, mondván, Verseghy semmit se aggódjon hanem csak készíttse el. Hatszáz exemplárral akarják az Öreg Urak, Uram Bátyámat megajándékozni. Caetera adjicientur vobis. A’ mi belőle készen vagyon. Levelemet vivő Nemesovics Clericusunknak átadhattya Uram Bátyám, borítékba csinálván és bepöcsételvén. Ő hiteles alkalmatossággal, ugyanazon által tudni illik, mely őtet Pestre vitte, és helyette eggy más Nevedék Papot haza hoz, töstént elküldi. Ha az Indiculusok készen nem volnának is, a’ kész munkát útnak indíthattya Uram Bátyám, amazokat, meglévén a’ fragmentum, Postánn is utánna küldheti. Az Értekezéseknek első kötetében feltett Jutalomkérdésekre, már négy Felelet érkezett a’ Pécsi mindekkorig legjobb, legcsínosabb, de nem tökélletes. – A’ harmadik kötetnek nyomtatását a’ folyó hónapban el akarom végezni; mivel májusban az Esperességemnek látogatására megyek. Onnan visszajövén meg fogom kérdezni Uram Bátyámat, mikor rándúlhat ki hozzánk eggy kevés pihenésre? – Füredet az idénn legalább is eggy hétig meg kell látnunk; mert arcus nimis tensus rumpitur. A’ Vajky engemet már az iránt megkért; elinvitállya akkorra Takács Győri Fő Notárius, Horváth András Téti Plébános, Kisfaludy Sándor Urakat.
Hát-ha a’ titkokat tudni szabad ki volt az a’ Consiliarius, ki az a’ Secretárius a’ Helytartó Tanácsnál, a’ kik a’ Papság jussait olly igazán látták a’ Honni Törvénykönyben? – De nem akadályoztatom Kedves Uram Bátyámat foglalatosságiban; Méltós. Paintner ’s Madarassy Püspök Urakat különösen tisztelem; Oszitzkyéknak minden jókat szívembűl ohajtván Kedves Uram Bátyámat ezerszer csókolom, ’s maradok holtig
Veszprémben Aprilis 4 dikénn 820.
Horváth m. k.