Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Valamint minden müdarabjaiban, úgy hozzám küldött Értekezéseiben is – hizelkedés nélkűl mondom – eggy mélyreható, öszvefüggő következéssel gondolkodó, a’ legsükeresebb ösmeretekkel gazdag Elmét, ’s érzékeny szívet találtam; a’ kinek tanácsit, javallásit elfogadni, követni éppen nem dücstelenség, sőt nemzeti culturánkra nézve szükséges is. A’ velem közlött Reguláknak, valakik olvasták, mindenek meghódoltak. A’ harmadik Regulára azonban közönségesen azt jegyzették meg, hogy: „Jóllehet a’ Purismusra való szertelen törekedés szószörnyetekkel boríttya el a’^* nyelvet; olly szerencsés eggy Elme mindazáltal, mint az, melly a’ Magyar nyelvtudományt, nemzeti hangon, olly tisztán ’s értelmesen taníttya; ’s a’ helyesen alkotott új szavakat magyarázza; a’ Theologyiában is feltalállya a’ módot, hogy a’ mi az említett Regulában tágasbnak látszik igen keskeny határok közé szoríttsa. Annyival is inkább, hogy a’ vallásbeli dolgok, még, azok is, mellyeknek Magyar neveik már vannak, a’ katechesisekben szorgalmatosan meg szoktak magyaráztatni, ’s ennek segedelmével akármelly szó is, tíz esztendő alatt legfellebb, minden helységben közönségesé válhat. Ide járúl, hogy a’ religyióbeli tárgyakat Tanítója^* szájábúl vévén a’ község, szavait is tisztelettel elfogadgya. Úgy gondollyák tehát, hogy a’ feltett Regulát egyedül azokra a’ tárgyakra kellene határozni, mellyeknek ösmérete tulajdonképpen az Egyházi rendet illeti. Régi^* Egyházi Iróink is, úgy tetszik, ezt^* tartották mindenkor szemek előtt. Innét jobbára minden, Hit, Erkölcstudományhoz tartozó^* mesterséges szavakat, sőt az annak megvilágosítására szükséges filosofiabelieket is, millyenek az Állat, személy ’s a’ t. megmagyarosították; ’s igen kevés tárgyaknak tartották meg Deák neveket.” Azonban elhitetem magammal, hogy valamint Grammaticájában, úgy a’ Theologyiában is szép öszvetett szavakkal, ezen a’ nehézségen is diadalmaskodik.

A’ régi szavak criticájának példái, gyönyörűséggel töltöttek el. Örűltem előre a’ csínosságnak, mellyre^* illy munka által az Egyházi nyelvnek emelkednie kell. – Az alku névnek megállapítása, határozása igen helyes. De szükségesnek találtam, hogy az is megjegyeztetnék: az illyes nevekbűl, mikép’ kellyen mellék neveket formálni? Szükségesek p. o. az erkölcsi ösméretek kifejtésében a’ Bedingt, hypotheticus, Unbedingt, absolutus, melléknevek; az alkuval vallyon mikép éllyünk? Azt mondgyukë a’ Bedingtrül alkus, vagy alku szerint való, az Unbedingtrül alkutalan,^* vagy alku nélkül való (p. o. Tiszt, kötelesség, jus ’s a’ t.)?

Itt ismét eggy nyaláb szógyüjteményt küldök. Valamit az Auctorokra, ’s azoknak^* ortographiájára nézve kívánni tetszett; megrendeltem, ’s Szószedőim hűven be is tellyesítik. Az ólta, hogy a’ szószedéshez fogtunk, eggy Protest. Ur Bibliothécájában ismét nyolcz darab régi Magyar könyvet találtam. Ezeket én sorban, az Egyházi Értekezésekben, a’ mennyire vagy históriai, vagy grammaticai bizonyításokra szolgálhatnak üdőrend szerint, meg fogom ösmértetni; ’s azon leszek, hogy Irásunk által, mind a’ theologyiának,^* mind anyanyelvünknek tisztább ösméretei terjesztessenek.

A’ Tudományos Gyüjteménynek mult esztendőbeli XIdik kötettyében Pucz Antal, illy felülirással: A’ Kritika Filosofiának főresultátumi: Kánt filozofiájára eggy üdőtlen elogiumot írt; annak ellenében, én a’ Kritika Filozofiának főfogyatkozásit vettem tárgyúl, ’s mesterséges szavaival inkább, mint magával a’ dologgal van vesződségem. Addig is még az Egyházi Szókönyv könnyebbít munkánkon; kérem, ne terheltessék a’ következendő szavakban segítséget nyújtani: Speculativus én szemléletes, elmélkedetes szavakkal fordítottam; innen ratio speculativa, szemléletes okosság; res speculativa szemléletes dolog. Practicus műveletes. p. o. okosság, dolog. ’s a’ t. Ansicht tekintet: de akkor minek mondgyuk a’ Verhältnisst,^* Relatiót? Ismét Causalitas, melly az okozatnak ’s oknak eggybe függése. Gemüth ha elme, mi lesz az ingenium? Gemüthszustand die Stimmung der Erkenntnisskräfte zu einer Erkenntniss überhaupt. Organicus műszeres? Conceptus Begriff. Megfogás, értelem? Bestimmung Rendeltetés? Bewegungsgrund, indító ok, inger? mozdíték? Objectiv. tárgyalag?^* objectivitas tárgyi lét? Subjectivum valói? Mediate közbevetőleg,^* mediatus közbevetés szerint valo, eszközös? Immediatus közvetetlen, közbevetés nélkül való,^* eszközetlen? Absolutum tellyes való, tellyes lét? Bedingt alkus, alku szerint való. Unbedingt alkutalan, alku nélkűl való? Bewusstseyn önnön ösméret? Beziehung auf einen Gegenstand tárgyra vitel, arányzás? Grundsatzprincipium talpállítás, talpvélekedés, talpigazság? Anlage termet? készület? Anschauung Nézés, nézet. Abstractum elvontt? Sinnlichkeit érzékiség, testíség? Sinnlich érzéki, testi, p. o. kép, kívánság, ’s a’ t. ?

Az Egyházi szókönyvnek készítésében, a’ könyvek, mellyeket ezen alkalmatossággal küldök némü némü segítséget fognak tán nyujthatni:

1. Schmid Wörterbuch zum leichtern Gebrauch der Kantischen Schriften. Jena 1759. 1. B.

2. Domin Macri Hierolexicon sive Dictionarium Sacrum. I. Vol.^* Venetiis. 1765.

3. Szirmai Glossarium vocum. Cassoviæ^* 1806.

4. Veszprém Vármegye Észrevételei, ’s a’ Törvényes kifejezések gyüjteménnye 1807.

5. Biblisches Universallexicon IIter Band Dogmatisch moralisches Lexicon. Augsburg 1807.

6. Erhard Schmid Versuch einer Moralphilosophie, dritte vermehrte Ausgabe Jena 1795.

7. Darstellung der philos. und theologisch. Lehrsätze des Herrn Oberhofpredigers D. Fr. V.^* Reinhard. herausgegeben von Karl Heinrich Ludwig Pölitz. Dritter Theil Amberg und Sulzbach 1802.

8. Mauri Schenckl Ethica Christiana III Tomi. Augustæ Vindelicorum 1804. Editio secunda Auctoris.

A’ három utolsónak lajstroma^* – kivált Schenkl harmadik kötettyének^* végén, hasonlókép, erkölcsi szókönyv gyanánt szolgálhat^*, a’ kis fáradság mellett, mellybe a’ reáforgatás kerűl. Az erkölcsí nyavalyákra nézve Reinhard legbővebb, legvéknyabb^* fejtegetéseket foglal magában. A’ Lexiconok hiányosságát így talán valamiképen kipótolhattyuk. Minthogy pedig a’ mélyebb psychologíai fejtegetések a’ német nyelvet sok új szavakkal gazdagították, nem lészen felesleg való, a’ német kifejezést is kitennünk. Eszembe jutván, hogy a’ Schelling Filozofiája nagy erővel nyomakodik a’ tudományokba, ’s ma holnap nekünk is lesz vele dolgunk, még a’ következendőt is elküldöm.

Eschenmayer Psychologie. 1. Vol. Stuttgardt 1817. Ennek a’ mutató táblája is haszonvehető lesz.

Még Kedves Tiszt. Ur ezekkel vesződik, én a’ szószedőket fogom sürgetni; ’s barátságába ajánlva különös tisztelettel maradok

a’ Tiszt. Urnak.