Valamint böcsös Levelét örömmel, úgy bölcs tanáccsát – az Egyházi Szókönyv eránt szíves köszönettel vettem, ’s elfogadtam. Következésében azonnal hét Szószedőt választottam a’ fiatal Papok közűl; magam pedig Pázmán Hodégusához fogtam. Gyüjteményünk zsengéjét, bár mocskosan
*moc[.]kosan [Átírással javítva.]
– mert a’ több foglalatosságok között tisztára leirni nem érkeztem – de olvashatóképen ide csatolom. Nem csak főneveket, de igéket, sőt ige határozókat is jegyzettünk; ollyanokat t. i. mellyeket a’ theologyiai esméretek helyes kifejezésére szükségeseknek
*szükséges|ek|nek [Betoldás a sor fölött.]
gondoltunk. Nem sokára még meg többet küldhetek. Egyházi Lexicon eránt gondoskodtam; ha hogy nem találhatok, hiának kipótolására, milly módot gondoltam légyen legalkamatosbnak, rövid üdő mulva azt is közleni fogom. – Az Egyházi Ékesenszóllás, Zsoltárok, ’s Istenes Énekek eránt tett nagylelkü ajánlása, nem hogy ellenkeznék plánumunkal, hanem mint ága a’ Pásztori Tudománynak, és Liturgicának, tárgyaink közé tartozik; ugyan azért háladatos szüvvel fogadom. Vajha az Énekek áriája is kottára
*kottá[.]a [Átírással javítva.]
feltéve volna! A’ sok ízetlen falusi nóták helyett, üdővel tisztább ’s szüv érzékenyítőbb, emelőbb hangot hallanók zengni Magyarjaink Isteniszolgálattyain. Tisztelendő Urnak kegyes fáradozásait önnön lelkiesméretének édes bizonysága is jutalmazni, ’s az én háladatosságom is követni fogja; melly eránt midőn ezennel bizonyossá teszem, szívességébe ajánlva tisztelettel maradok
a’ Tiszt. Urnak.