HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
gróf Forgách Erzsébet – Szentpéteri Katalinnak
?, ?
Címzés: Madame Madame de Radai née de Szentpéteripar Vienne
Bude
Aszod
Halaszi a Ludany
Kedves Draga Radainé Aszonyom
Mivel Istennek rendelésiból Sogor Aszonyomhoz jarulo szeretete[m]böl holnapi napon Gödöllon kelettik lennem, Groffom pedig nem biztat, hogy lehessen valami belőle, ha rospontal megyek, mas képen pedig kit szekérben ki nem tellnek harom rendbéli lovak, follyamodom azért az Aszonyhozis*
A „hoz” utólag beszúrva a szó végére
jo akaragyaban tévén reminségemet, ne terheltessen lovait mégh ma bé küldeni hogy azok holnap idejin etsegre vihessenek, mellybéli joakaratat megh halalnom el nem mulatom adando alkalmatossagokban Ezzel Uri vendigéit tisztelvén maradok az
Aszonynak
betsülletel valo szolg[álója]
G[róf] Fórgách Eőrsébeth
P.S.
Groffom az Aszonyt Uri vendigeivel fiaval egisz hazi népivel mégh a’ Katist is kőszenti kölonössen fog vinni pedig nem tsak álva de ülve is a’Postarul jött levelet ált[al] küldi, de a’ nyocz grajczárt el várja Gedeonak azt uzeni hogy sokkat ne köhegjen, ne talantan az Anya Nenjével együt megh szolja
[második utóirat a címzés alatt és felett]: Én pedig kirem ne terheltessen kötsen, ha vagyon valami mustralt csendes lo kőltsen haza jovetelemik adni miuel magam / lovai ithon ne[m] [l]esznek, a’ tsikoimal nem tanithatnak, haza jovén köszenettel visza kuldem