HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Fáy Zsuzsanna – Szentpéteri Katalinnak
Méra, 1772. október 11.
Kedves Edes Lelkem Aszszonyom Anyam
El nem mulathatom hogy ha tsak harom betüböl alo Levelemel is ne udvarolyak es magunk alapottya irant az mely is Istenek hála*
Utána áthúzva: „turhet”
türhetö kepen vagyon ne tudositsam kedves Edes Aszszonyom Anyamat tegnap késön estve ugyan de igen szerentsesen ide erkezven istene az ditsöseg az ide valokat is frisen talaltuk magunk is az mult ejel nevezetesen jol nyugodvan frisen az mai napra föl viradtunk az en*
Utána áthúzva: „kel”
kilisem is igen erősen meg gyülven ma meg*
Utána áthúzva: „va”
fakadot es mar nem is faj*
Utána áthúzva: „olyan”
oly erösen mint edig fájt remenlem hogy az Ur isten abul is *
Utána áthúzva: „ki” (?)
ki segit mar tsak aszt kivannam Lelkem szakadva hogy kedves Aszszonyom Anyamekat hozna az Ur isten fris egesegben az mint az Edes Anyam mongya it is meran ez elöt vallo hetekben igen himlöztek de mar alkalmasint mulik az himlözes ezek utan az edes Anyam az Nenemmel Kandone val együt kedves Aszszonyom Anyamot ugy kedves Uram Atyamot egesz alazatos tisztelettel tisztelik az Uram pedig velem együt alazatosan kegyes kezeiket tsokolvan magamat tapasztalt kegyesegekben tovabra is alazatosan ajalnvan maradok
kedves Edes Draga Aszszonyom
Anyamnak
Méra 11. oct. 1772.
alazatos szolgalo Leanya
Fay Susanna

P.S.
Kedves*
Utána áthúzva: „k”
Lelkem fiamat minyajan ezerszer tsokolyuk kivánám hogy menel eleb fel tsiphetnem az utolyat