HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Nagy Sámuel – Szentpéteri Katalinnak
Bécs, 1775. november 24.
Tekintetes Aszszony,
Tellyes bizodalommal való Draga Nagy Aszszonyom!

Minapi Levelemmel tisztelvén a Te[kin]t[e]tes Aszszonyt, azokrúl, amellyekről szűkseges vólt, alázatossan tudositottam: most egyedűl jelenteni kivanom s’ alazatos kotelessegemnek tartom, hogy Kedves Felesegem tegnap előtt, az az 22dik egy kiss egésséges fiutskaval kinek neve Josef, és akit a Te[kin]t[e]tes Aszszonynak s’ kőzőnsegessen a Te[kin]t[e]tes Uraknak Uri gratiájokba alazatossan ajanlunk, szerentsessen lebetegedett. Maga is Isten Kegyelmeből serelmes allapottyahoz kepest, meglehetőskén vagyon s’ a Doctor s’ Bába is ugy tarttyák, hogy mindenek kőrulőtte jo renden mennek s’ remenljűk hogy a Te[kin]t[e]tes Aszszonyt rővid nap, meg jobb állapottyarúl is tudosittanom szerentsem lehet. Tiszteli alázatossan a Te[kin]t[e]tes Aszszonyt, s’ velem edgyűtt a Te[kin]t[e]tes Urat is. En pedig Uri gratiájaba alázatossan ajánlott maradok
alázatossan ajánlott maradok
A Tekintetes Aszszonynak
alázatos szolgája
Nagy Samuel m[anu] p[ropria]
Béts 24. Nov.
1775


P.S. A Csipkeről Kedves Felesegem irattya a Te[kin]t[e]tes Aszszonynak, hogy valami itt vólt, mind lekűldőtte és meg mervén a Te[kin]t[e]tes Aszszony fogja tapasztalni, hogy eppen annyi rőf. A Tatzlik kőzűl a hatodik igaz, hogy az őttől kűlőmbőz, de akkor is kűlőmbőzőtt. Vitte le M[éltósá]gos Grof Wartenslebenne Aszszonyom ő N[agysá]ga.