Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Alázatos szólgálatomat ajánlom. Losonczrul jövésemmel Szentpéteren Ragalyi Ferencz Bátyám Uramnak és az Aszszonynak szives látások után invitáltattam ugyan oda Majusnak 5dik napjára valami lakadalmi Alkalmatosságra, hova is magamat igervén igen örömöst el is mennék, anyival inkább, hogy az Uri Atyafiaknak remensegek vagyon az Aszszonynak Aszszonyom Anyámnak személy szerint való jelen létehez; de oly akadályom atta elö magát, hogy a’ mostan közinkbe jött becsülletes újj Praedikátornak fel szenteltetését a Sz[ent] Papság eppen azon napra rendelte, hogy pedig oda tulajdon magam személyembe el menyek Praedikátor urammal egészszen reám erössödött az itt való becsülletes Nemesség és az egész Ecclesia, mely miatt már nehezen gondolhatom hogy azon alkalmatossághoz szerencsém lehessen; mindazonáltal sokára nem mulik, hogy az Aszszonynak alázatos kötelességemet ne tégyem akár hol találhassam az Aszszonyt, de addig is alázatossan instálom az Aszszonyt Aszszonyom Anyámat hogy ha alkalmatos gránátokra talál valamely kereskedönél méltóztassék meg tartóztatni, ha a’ kegyelmes Isten meg tart Pünkősd elött jóval el mégyek és az ára iránt semmi fogyatkozás nem lészen, csak abba lehetnék bizonyos hol találhatom az Urakat, nem leszene oly gondolatyok hogy az Unnepekre Peczelre szándekoznának, mert dolgaimat ugy intezném hogy akár Losonczon akár Peczelen az hol az Uraknak teczik lenni az Urak gratiajokbul az Unnepeket tölteném, Bárczaÿ András Uramnak is ugy irtam Rimaszombatbul, dolgait ugy igazgassa hogy ha az Urak Losonczon ünnepelnek tehát velem oda jöhessen. Nem tudom ha Kövér Jósef uram azon magánál felejtet fülbevalókat már eddig Nagy István Uram kezehez küldötte é; a’ mint eö k[e]g[ye]lmét kértem vala Posonbul küldött levelembe, de irtam az iránt is Nagy István Urnak hogy ha nem vehette /: kit nem remenlek :/ hasonlókat valaminüek azok vóltak csináltasson Lehoczkiné Aszszonyom által ha reá emlekeznék a’ Armájára az Aszszony, én azt hogy ugy esett eleget sajnállom de az Isten látya hogy nem tehettem rólla de egész remenységem vagyon hogy eddig vette Nagy István Uram valamint T[ekintets] Kármán uram levelét melyet szinte ugy magával vitt vólt el Kövér Jósef uram, találhassam hát mind az Urat Atyám Uramat mind az Aszszonyt régi kedves Uram Bátyámmal Vay Eöcsimmel együtt kívánt szives egességbe, addig^* is magamat érdemem felett tapasztalt gratiájokba alázatosan ajánlva maradok

Felesegem Az Aszszonyt Anyámat minden alázatos tisztelettel az Urral Atyám Urammal egyűtt tiszteli és a’ Fejkötöt alázatosan köszönvén még arra is igeri magát a’ mi talán ki sem telhetik tülle.