HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Szentpéteri Sámuel – Szentpéteri Katalinnak
Noszvaj, 1773. január 28.
Noszvaj 28dik Janu[arii] 1773
Kivalt képen valo Nagy jo kedves
Néném Asszony.

Az lovakat en epen az nap hogy ezek az emberek ide erkeztek, már akkor el kűldőttem, en magam is azonn vagyok /: hogy ha az utnak rosz volta engedi, :/ hogy az jovő heten udvarollyak,*
Utána kihúzva: „de”
hogy az lovakat el vittek egynehany madarkat is akartam küldeni de itt felejtettek, azert most ezen emberektül el küldőttem, az fenyü madarka őtven, tsaszár madar kettő, Az kiss Palyitska eleven özet izent hogy kűlgyek, de még bizony nem fiaczik az Őz, az nagyot pedig nem foghattyuk elevenen de tavaszkor lész gondom reaja, Ezzel midön az Urat Sogor Uramot az egesz Uri hazat alazatosan tisztelném Magamot atyafisagos gratiajaban ajanlom s vagyok
Kivaltkepen valo Nagy jo
kedves Asszonyom Nénem[ne]k
alazatos szolgaja s igaz attyafia
Szentpéterÿ Samuel m[anu] p[ropria].