Méltóságos L. Báró Úr
nagy kegyességü Patronusom!
Nagyságod’ Levelét, Mltgos Báró Úr, közelebb múlt postával alázatos tisztelettel vettem. Nagyon sajnállom, hogy a’ meg-küldött Reflexiókra tett válaszszát Ngodnak Mltgos Aranka Győrgy Úrral, ki most Brassóban és ennek környékiben valami Királyi Commissióban foglalatoskodik, nem közölhetém. Ugyantsak várjuk haza nem sokára. Mert ha ez a’ reménység nem vólna viszsza-érkezése iránt, a’ napokban vett Leveletskéjére tartozó válaszomban, a’ Ngod Levelének mássát egy igen-igen kedves ujság’ képiben el-küldeném. Kiváltképen való örömére fog lenni nevezetesen, mikor meg-tudja a’ maga Ételka’ iránt-való itéletének a’ Ngodéval való meg-egyezését.
Alázatoson köszönöm Mltgos Báró Úr a’ Ngod Ne bántsd a’ Magyart iránt való engedelmet. Még viszsza nem került a’ Revisioról, más Könyvetskével együtt ott hever.
A’ mi a’ Gyöngyösi’ Munkáit illeti, arról én most, Ngod’ kivánsága szerint vóltaképen bátorkodom Ngodat tudósitani. El-ólvastam most-is mint másszor a’ Ngod’ Levelét Tiszt. Kovásznai Uram előtt. Igen erőssen Örvendett rajta, hogy Ngod nem tágitja a’ Gyöngyösi Munkáinak régen és sokaktól várt új Editióját. Tiszt. Kovásznai Uram jó szivel dolgoznék ‘s dolgozott vólna eddig-is rajta, ha az első editioji mind mellette vólnának. De egy I700béli Lőtsei Chariclián kivid ezen tzélra több kezünk között nintsen. Mind azt vártuk Mltgos Báró Úr hogy a’ Ngod készületeit kezünkhez vehessük, mert azok nélkül lehetetlen boldogúlni. Most azért bátorkodom Ngodnak alázatoson instálni, méltóztassék siettetni azon Könyveknek és Manuscriptumoknak megküldését, mellyek a’ Gyöngyösi sebeinek orvoslására el-múlhatatlanúl szükségesek, hadd foghassunk hozzá. Tiszt. Kovásznai Uram a’ jövő nyárat örömest rá for-ditaná, és a’ nevezetes difficultásokat Ngoddal communicálná, úgy tartván, hogy azok tsak Ngod által igazithatók. Tiszt. Kovásznai Uram, a’ mint Ngod-is tudja, már idős Ember. Frissen vagyon ugyan hála Istennek; de félő hogy ezután el-erőtlenül, a’ kedve-is változhatik idővel ez iránt-is. Felette nagy kár vólna pedig a’ publieumra nézve, ha pennája alól nem kelhetne-ki Gyöngyösi.
Ezt-is bátorkodom Ngodnak jelenteni: Tiszt. Kovásznai Uram, Magyarra forditotta már régen Cicerot de Officiis. A’ miéink az effélén nem igen kapnak, nem lehetne-é reménységem hozzá hogy Pesten ki-nyomtattatnék? Ha ebben bizonyos lehetnék, valahogy rá venném a’ fel-küldésére. Méltoztassék Ngod erről nékem egy két szóval emlékezni. Mert tsak impurumban van itt ‘s üdő kellene le-írására hogy Juniusban az Örményektől fel-küldhetnök.
Nagy Tiszt. Szerentsi Nagy István Uram reménytelen halálán itt nálunk-is minden jó Emberek meg-dobbantak, és erőssen sajnállották. Vallyon ki vette kezéhez az Athenásra tett Collectioját? Vajha jó kézre jutott vólna! Alkalmatlanságomról, rövid Levelemről engedelmet instálok. Magamot továbbra-is Ngod gratiájába ajánlom
Méltóságos L. Báró Úr
Ngod’
MVásárhelly 18a Mart. 1789.
alázatos szolgája
Zilai Sámuel mk
P.S. D. Horvát Mátyás Ur, úgy tudom, nem sokára haza jő ide Szüléi látogatására, el-hozhatná a’ Könyveket. Instálok Ngodtól, ha mód van benne, és Ngodnak alkalmatlanságára nem lészen egy Tudosítást nyomtatva, mert ugy érzem a’ Ngod Leveléből, hogy a’ M.T.Társaság ki-is nyomtattatta Tudositását.