HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Szentpéteri Erzsébet – Szentpéteri Katalinnak
Cege, 1750. május 24.
Czege 24 Maji
1750

Edes kedves Ötsem Aszony

Ajanlom igaz atyafisagos szeretetel valo szolgalatomat Bizonyos alkalmatosagunk menven ki farkas Uram utan kevantam ezen atyafisagos levelemel meg latogatni kedves Ötsem Aszont melynekis hogy az Ur Isten engegye Örvendetes alapotban tiztelni hoza tartozo szerelmesejivel együt atyafisagos szives indulttal [!] kevanom en edes Ötsem Aszony ez elöt is ket leveletis irtam volt nem tudom veheteje kedves Ötsem Aszony vagy sem melyben irtam volt hogy az mely szoknyat es Kantust odafel keszitetet kedves Ötsem Aszony atyafisagos igerete szerint ha meltoztatik atal adni anyiban az menyiben keszült oda fel igen nagy atyafisagat fogja mutatni mivel ez elötis az mint irtam volt kedves Ötsem Aszonynak az be hozasaban ha varatnek is Isten tugya mikor volna modom ugy egyeb vasalasimbanis az miket hagytunk hozni farkas Uramnak meltoztasek atyafisagat meg vetelekben mutatni mint hogy ö kigyelme bizony ahoz ugy nem ert mint kedves Ötsem Aszony ez irant is batorkodom terhelni hogy az mely feketököt nekem meltoztatot küldeni papirosbol ne sajnalya az formajat ki vagni es be küldeni ez melet ha valami szoknya alyara valo format küldene kedves Ötsem Aszony olyan munkaval akarnek varatni az mitsodast fejer Tafotara sok fele szinü Tafotaval vart Suska kedves Ötsem Aszonynak tsak hogy en nem tafotara akarom azertan az szelesege csak olyan legyen mint az jo szeles kreditornak mivel ha az forma olyan leszen egy egy szelenkent könyeb leszen meg vartni [!] batorkodom ez irantis terhelni kedves edes Ötsem Aszont mivel nekem bizony mezeis leven kihez folyamogyam oda ki epen nintsen mivel latom nemelyik atyamfijaji epen meg vetetek azertan atyafisagos bizodalomal kerem kedves Ötsem Aszont azon odaki maradando Borajim irant hogy az mit nekem jonak itel akar valami szep Reszketötökert akar hajnyomtatokert eladni en irtam kedves Nagy Aszonyom Anyamnak remenlemis hogy meltoztatik anyi graczijajat mutatni hogy Ludanyig el szalitatya talam otan vagy egyer vagy maser inkab el tserelhetne kedves Ötsem Aszony mely hozam mutatando atyafisagat ha tavol letembenis valaha visza tudnam szolgalni tartanam kivaltkepen valo szerentsemnek kerem*
a szó utolsó betűje mintha javított lenne; eredetileg talán „keret”
tovabrais kedves Ötsem Aszont ne feletkezek el rolam mer ha tavol vagyokis de igaz atyafija vagyok es ha ugy mehetnek mint nem edig bizony ki mentem volna mostan pedig Uram ö kigyelme kedves edes Ötsem Aszont velem együt az Urat kedves Sogor Uramot minden aldasokal tiztelven magamat pedig tapasztalt igaz atyafisagaban ajalvan maradok
Kedves edes
Ötsem Aszonynak
igaz atyafija szolgaloja
Szentpeteri Ersebeth


Boríték: Spectabili ac Perillustri Domino Gedeoni de Rada Inc[lytae] Hungariae plur[imo]r[um] Inc[lytorum] Co[mi]t[a]tuum Tabulae Jud[icia]riae Jura[to] ass[es]ori /: Salvis honor[ibus] officior[um]que. Tit[ulibus]. :/ Domino et Affini Colendiss[im]o
per Debrecinum
Agriae Ludany
Assod, ad Péczel*
A szó utólag, más tollal áthúzva, és felette javítva: „Ludany”


PS egyebel nem tutam kedves Ötsem Aszonynak kedveskedni hanem egy magyar könyvel talam meg odaki nits afele munka ez melet irtam volt vagy öt par kezre valo tsatnak vetelek irant ha lehetne talalni az felet az mitsodasak kedves Ötsem Aszonyeknak voltak az könyvet hogy ki nem vitek követem atyafisagos szeretel mert az levelejimet el kezitetem ugy volt hogy mas nap el indulyanak ki fele Emberejink s az alat hirtelen ide Ajtonban kelet jönük mivel Vas Kirska Ötsem Aszont vete el Grof Betlen Laszlo Ur es mind matkasodas es öszve kelesek egyszersmind volt es ma elis vitek abeli sijetsegemben othon felejtetem de ez utanis valahogy valmint keresek modot az ki küldeseben mert ha eleb eszemben vetem volna inenis visza küldöttem volna utana de mar inen egyenesen holnap indulnak emberejink ki fele mivel edigis sokat kestek