HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Árva Szemere Kata – Szentpéteri Katalinnak
Sajószentpéter, 1741. november 25.
Címzés: Az en kedves Leanyomnak Nemzetes Szentpeteri Katanak Anyai szeretettel Iram
Petzel
Isten sok Jokal Aldyon meg edes
kedves Leanyom
Edes Leanyom igen kedvesen vetem alapotod irant valo todositasodat melyet örömelis ertetetem [!] kivanom az en Istenem tovabis maga kegyelmeseget tartsa fen s örizen minden szerencsetlensegtől en elege busolok ha el rekete tölem bar tsak fel szabadolhatnatok hogy ki jöhetnel az idödis közelket Job ideje előt Jovalis hozam Jönöd mikor az en Istenem hoz mindig*
kopás miatt a szó olvasata bizonytalan
[?] szivesen latlak mind az edes Fijam Urammal egyőt kinekis ajanlom Betsöletel valo szolgalatomot kivanvan sok Jokat fris jo egeseget eö K[e]g[ye]lme[nek]*
az „eő K[e]g[ye]lme[nek]” utólag beszúrva a sor fölé
az Vaji Abraham Uramnak szolo levelet el küldötem de eö K[e]g[ye]lme ekoraigis meg Posonybol haza nem erkezet eö K[e]g[ye]lme en edes Leanyom nem todom az postanis hogy jar mostan az Level ket hetre Jötek az Leveletek kezemhez eleg gondolgodasimis voltak hogy olyan kesö erkezet ezel az en Itenem [!] oltalmaban ajanlolak edes kedves Leanyom
Jot kivano edes Anyad
[Sajó] Sz[ent] peter 25 Novembris
1741
Arva Szemere Kata