HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Árva Szemere Kata – Fáy Lászlóné Szentpéteri Krisztinának
Sajószentpéter, 1741. október 21.
Címzés: Tekintetes Nemzetes vitezlö Faji Laszlo Uramnak nekem kedves Fijam Uramnak eö K[e]g[ye]lmenek Betsűletel Iram*
A levél Szentpéteri Katalin levelezésében maradt fenn, de egyértelműen testvéréhez, Szentpéteri Krisztinához szól

Kerepes
Petzel
Isten sok Jokal Aldyon meg edes
kedves Leanyom
En valoban szivesen fajlalom edes Leanyom hogy utambol visza keletet ternem tapasztalvan nagy erötelensegemet anyirais voltam a Hoszas-utnak es sietve valo Jarasnak mijata oldalamban*
a „d” betűn elmosódott tintafolt
kereszt contomban eset a fajas vagy harom nap fel sem kelhetem az agybol de mar Istenek hala joban erzem magamot Fijam Uram Ragalyi Istvan Uram altal köldöt Leveleböl ertem hogy mar edes Leanyom Istenek hala magadis Joban vagy kivanom az en Istenem tovabis erösitsen alitson labra adya meg elebeni egesegedet hogy nevelhesd Gyermekeidet igaz dolog az rajtat valo gondolgodas volt nagyavalyamnak öregbitöje*
a szó első fele erős átírással javítva
az edes Fijam Uramnak ajanlom Betsületel valo szolgalatomot sok Joknak kivanasaval kerem az edes Fijam Uramot eő K[e]g[ye]lme[nek] ne legyen terhere felöled ugy kedvesid Felöl engemet todositani ezel az en Istenem oltalmaban ajanlolak edes Leanyom az tijejidel egyőt
Jot kivano edes Anyad
[Sajó] Sz[ent] peter 21 oktobris
1741
Arva Szemere Kata