Tekintetes Aszszony, Érdemem felett való Patrona Aszszonyom.
Az Úr Lossontzi Karoly Uram altal küldött 25 - huszon őt R[énes] forintokat ez szerint erogaltam: Úgymint
1. szőr A’ tavalyi Béresek pénz, és Sóbeli Restantiájokat ki fizettem, | 11 – tizenegy Rfor |
2. Az Ideiek[ne]k adtam | 5 – őt Rfor és 33 Xrt [krajcárt] |
3. Talyigát vettem | 51. Xrt [krajcár] |
4. Ekét ,, | 1. [rajnai forint] 8. [krajcár] |
5. Két jármot ,, | 42. [krajcár] |
Ez teszen mind öszve R[énes]for[int] 19. és 14. Xr [krajcárt]. És igy maratt meg nállam a 25 forintbúl 5 – Öt R[énes]forint, és 46 Xr. [krajcár] A’ mellyet is szinté most alku alatt lévő Szénáért kelletik adnom. A’ Tekintetes Urak Szénája éppen tegnap fogyott el, úgy hogy a’ múlt éjjel és ma sem vólt vólna mit elejekbe vetni
*a „vetni” utólag beszúrva a sor fölé
, ha a’ magam kevés Szenájábúl nem vitettem vólna egy szekér derékkal. Ezzel a’ kevés Szénával a’ mit ez maradék pénzen veszek egy hétig mig a’ Szántást el vegezik be érik; az után Szenájok nem lévén a’ Béresek kintelenek lésznek az Ökröket a’ Gulyára tsapni. a’ Beresek pedig hogy haszontalan ne heverje[ne]k, ha a’ T[e]k[in]t[e]tes Aszszonynak úgy tettzik, a’ Szöllöbe fordíttatom, hogy ott homlittsanak, úgy is a’ Homlítás Szakmány kivűl levő munka lévén. További dolgokrúl pedig a’ Béresek[ne]k, ’s az ökrök[ne]k méltóztassek a’ T[e]k[in]t[e]tes Aszszony rendelést tenni. Mert ám bator az Ur Lossontzi Károly Uram, Bonis Uram által az itt való Joszagnak arendába lejendő ki adattatását dobra űtőtte és egy néhány Tartzali embert, mint Nagy Ferentz Uramat, ’s másokat vele meg is kinált mind az által minthogy ezek az emberek azon igyekeznek minél alább vihessék az arendáját, felő hogy az alkut addig húzzák vonnyák, hogy az Ugarlás ideje is el múlik, ’s az alku között a’ föld szántatlan marad. Hogy azért ez ne légyen, vagy a’ velek való egyességet, siettetni, vagy ha a’ velek való egyesség tökelletességre nem mehetne, minél hamarebb az itt való Gazdaság felöl jobb rendelést tenni méltóztasson a’ T[e]k[in]t[e]tes Aszszony.
A’ Borok a’ pinczébe vagynak, még eddig kár bennek nem esett, ha itt kivánná a’ T[e]k[in]t[e]tes Aszszony el adni, méltóztasson utolsó ára felől tudósitani, a’ mig itt múlatok /: mintegy Szent György napig :/ az el adásába munkás leszek.
Újjság ezen a’ földőn semmi nints. A Beleznainé Aszszonyom Erdélyi foglyos utazása el hiszem a’ T[e]k[in]t[e]tes Aszszonyek körűl, mint ittis közönségesebb. Ezek után kezeit alázatosan tsókolván Úri Gratiájiban ajánlott maradok.
Tartzal die 1a Aprilis 1777.
A T[e]k[in]t[e]tes Aszszonynak
alázatos szolgája
Szathmáry Mihály