HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Sigmond Pál – Szentpéteri Katalinnak
Ludány, 1754. július 20.
Címzés: Tekintetes Nemzetes és V[itéz]lö Szentpéteri Katá Aszonynak érdemem felet Jó Aszonyomnak az Aszonynak alázatossan ajánlom.
Péczell.

Tekintetes Aszonyomnak.

Engedelmessigel való kőtelessigem szerint kivántam megh irnom, hogy még eddig az aratásnak dolga Isten kegyelmibűl mind jó ment, ha Isten űdőt enged a jűvő héten az őszi gabona aratásának vége lészen, a galábocsi szőllőben termet kevés baraszkot lekűldőttem bé rakván két kosárban, bár annira elnehadta volna gyengűlni a Vinczlér, még valami egy kízi kosárral maradott, mely őtt vagy hat nap múlva jó lészen, ha a T[ekinte]tes Aszony úgy méltóztatik parancsolni Lossonczra fel kűldőm a nagy Aszonynak a kosarakat, a fődőző ruhákal egyűt méltóztassék a T[ekinte]tes Aszony megh parancsolni fel hozni még ekoráig Istennek hálá semmi kárunk nincsen, hanemhogy az számtartó nem kőszőnvén meg eddig való kegyessigét az Uraknak, nem várta, hogy a pösteni búzáját, vagyis nem az magáét, ha az Urakét mind fel arassák a midön magamis a széna kőrűl voltam, és nemis remillettem az or gazdájával Róka matyassal három csomót ellopa, és ugyan annak kertiben üttetven el nyomtaták. Ezekutan minden kivánt jókat a midön szivessen kivánnek maradek
a T[ekinte]tes Aszonynak
erdemetlen alázatos szolg[ája
Sigmond Pál
m[anu] p[ropria]
Ludány 20 julÿ 1754.


P.S. az emlitett búzát immár bé vitetném a csűrben és az Ur parancsolatya szerint azonnal elkiszitetném, de nincsen mód elkiszétésiben még a dolog nem szűnik a pajtában penig holmi aprolékos marha miat kár esik.