Drága kedves Aszszonyom Anyám
29dik irott kegyes levelét kedves Aszszonyom Anyámnak tegnapi napon vettem.
Alazatossan köszönöm az Itelö Mester iránt tett dispositioit kedves Aszszonyom Anyámnak, én az magam lovait könyebség okaért még is eleibe küldöm Gutaig.
Nyitrára ha tsak módom lenne benne igen örömest el mennék, de úgy leggfelyebb Tsötörtökön ebédre már Pétzelen kellene lennem, hogy Pénteken Pestre jokor be mehetnék mivel az nyári köntöseim ott vagynak és prém is nintsen rajtok, és igy azoknak az prémzesek kedveért fel napott ott kellene mulatnom. Onnan osztán szombaton jókor reggel meg indúlván hetfün estvére be lehetne érni. Bár tsak M[é]l[tósá]g[o]s Gróff Teleki Josef Ur is el menne hogy együtt útazhatnánk.
Az Primás itt az Varmegyében vagyon és az Joszágait nézi, tegnap vártak Szétsényben, ha végére mehetek ha még hólnap Detárban marade magam is holnap udvarlására szándekozom.
Igen jól esset hogy kedves Aszszonyom Anyám mind az kertet, mind pedig az Juhasznak az Szent Mihaly napig valo Pascuumot méltoztatott ki adni.
Mi az Lutzini Zabbúl ebben az egész Esztendöben egy kilát sem adtúnk el, az Sertes is pedig ott nem vólt még is semmi sintsen, az mint mondja,
*Utána kihúzva: „az mi”
hogy töbnyire el vetődött az mi Petzélre nem vivödőtt. Igaz ugyan hogy az egész Zabb termes és Dezma nem vólt több 212. kilanal, abbul el vetödött mint egy 80. kila, menyit vittek Pétzelre bizonyal nem tudom.
Nekem itt Ludanyban
*a „Ludany” szó után következő betű áthúzva, és a sor fölé beszúrva a „ban”
szinte olyan bajom vagyon, mert 488. kila Zabbombúl 177. kilát ugyan el vetettek, de már még tsak egy szem is nintsen, úgy hogy ha még vagy 50. kila Arpám nem vólna, az lovaim abrak nélkűl vólnának. Semmi haszon nem volna pedig itt az Arpat el adni és Zabot venni, mert az Arpa meg oltsóbb az Zabbnál is.
De mind ezeknél nagyobb az, hogy az vetéseink kivált az enyimek oly roszszak hogy sok közülök az magvat sem adja meg: én soha sem tudom mit tsinalyunk ha ily oltsó is lesz, és keves is lesz. Ezzel kedves Felesegem kedves Aszszonyom Anyamnak úgy velem edgyütt kedves Uram Atyamnak kezeit alazatossan tsokolya, kedves gyermekeinknek pedig az Ur Istentül fris jo egesseget ohajtunk, én pedig maradok tapasztalt kegyes Anyai gratziajiban ajanlott
Draga kedves Aszszonyom
Anyamnak
Ludány 1ma May 1777.
alazatos szolgaja
engedelmes fia
Iffj: Ráday Gedeon p[ropria]
Boríték*A boríték biztosan nem ehhez a levélhez tartozik; valószínűbb, hogy a 166. számú (Szügy, 1777. január 12) levélhez.
: de Szügy
a Madame Madame Caterine de Ráday née de Szentpeteri a p[resent]
p[ar] Kerepes a Pétzel
P.S. Itt szinte oly nagy nagy hidegek voltak, úgy hogy allig ha az Szöllöknek is nem artot.
Az kultsárra reá biztam vólt hogy mivel már Szent György naptul fogva az meres az malmakban az miénk bár tsak anyi buzat lehetne el adni az Mely az mostani ujjabb munkajara, ugy mint az homlitasra szükseg leszen. Meltoztasson kedves Aszszonyom Anyam ötet emlekeztetni rea.