HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Ráday II. Gedeon – Szentpéteri Katalinnak
Méra, 1776. november 23.
Drága kedves Aszszonyom Anyám

Minthogy szemelyünk szerint oly szerentsétlenek vagyunk, hogy kedves Aszszonyom Anyámnak, *
Utána kihúzva: „szem”
kegyes kezeit Uri neve napján nem tsókolhatyuk, levelünk által kivánjuk ezt alazatossan véghez vinni. Az minthogy ohajtyuk is kedves Felesegemel együtt tiszta szivünkbül, hogy nem tsak ezen mostani ellöttünk levö Uri neve napját, hanem még*
Utána kihúzva: „ezekhez”
ehez sok számosakat, mind el érni, mind bóldog szerentsés, és egész contentuma szerint való alapatban is el tölteni, kedves Aszszonyom Anyámnak, az Ur Isten engedje kegyelmessen; minekünk minnyájunknak le irhatatlan örömünkre és vigasztalásunkra, magunkat pedig kedves Aszszonyom Anyánknak tapasztalt kegyes Anyai gratziájában tovabra is alazatossan ajánlyuk.
En mai napon szándékoztam meg indúlni Szentpeterre,*
Utána kihúzva: „de”
reszszerint azért hogy az Feleségem roszszúl létele miat az el múlt Vasarnap nem communicalhatvan, az ide valo Praedicator Uram, meg ígérte hogy hólnapi napon ujjabban ki fogja az Ur Vatsoráját szolgáltatni, reszszerint pedig minthogy az Öreg Fáy Laszloné Aszszonyom meg hólt és igen pompas temetése fog lenni az jövö szerdan Miskoltzon az hova minket is invitáltak már azon*
átírással javítva, eredetileg: „azért
temetést tsak meg várjuk.
Hanem hetfün reggel Szentpetere megyünk és onnan kedden dél utan Miskóltzra, Szerdan délig az temetest meg várjuk, dél utan pedig ujjabban viszsza megyünk Szentpetere, és tsötörtökön dél utan ha lehetséges leszen ki indúlunk Szentpeterűl, hogy szombaton jokor Lossontzon lehessűnk, az hol is Vasarnap délig ott mulatunk, az Praedicatio kedveért, dél utan pedig ha tsak igen el nem késünk Ludányban menni szándékozúnk.
Mikor lehet pedig alazatos kezeik tsokolására mennünk kedves Aszszonyom Anyáméknak Pétzelre, még bizonyal nem tudhatom mivel Kandó Uram az Aszszonyal, ugy Bátyám Szentpéteri Sámuel Uram is az jovö hólnapnak elsö napjára hozzánk igérkeztek Ludányban, kik is ha el jönnek én is már addig mig ott mulatnak el nem mehetek, hanem Kárátson Ünnepjei ellött minden bizonyal el fogúnk menni, ha pedig el nem jönnének, az melyet ki vált Kandó Uram reszerül igen könyen hiszek úgy még hamarébb is leszünk alazatos udvarlasokra kedves Aszszonyom Anyáméknak. Még az Miskoltzi Postan fogom errül az tajékrúl kedves Aszszonyom Anyámat tudositani. Ludánybúl pedig ha az Ur Isten oda vezérel bövebben irhatok. Ezzel kedves Uram Atyámnak kezeit mind ketten alazatossan tsókolyuk, kedves gyermekeinknek pedig az Felseges Ur Istentül fris jó egesseget kivánunk, én pedig maradok
Draga kedves Aszszonyom Anyámnak
F. Méra. 23tia Nov[embris] 1776.
alazatos szolgaja en-
gedelmes fia
Raday Gedeon p[ropria]


Boríték: Vilmány
a Madame Madame de Ráday née de Szentpeteri a present
p[ar] Kerepes a Pétzel


[Utóirat a levél első oldalának baloldali margóján, hosszában:] Ezen Pongratz Uramnak szollo levelet alazatossan kérem kedves Aszszonyom Anyamat meltoztasson oda igazitatni az hol vagyon, vagy pedig kasznarja kezeben adatni hogy külgye utanna.
[Utóirat a levél negyedik oldalának baloldali margóján, hosszában:] P.S. Az itt levö Uri atyafiak, ugy az Nagy Aszszony is kedves Aszszonyom Anyamnak sok szamos Uri neve napjanak, mind el ereset, mind el*
Utána kihúzva: „tötéset”
tőltéset, tiszta szivekbül ohajtyak.