HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Ráday II. Gedeon – Szentpéteri Katalinnak
Tarcal, 1776. november 10.
Drága kedves Aszszonyom Anyám

Mi Tegnap ellött az Szüretet szerentséssen*
a szó utolsó betűje erős átírással javítva, eredetileg: „szerentsésses
el végeztük*
a szó utolsó két betűje erős átírással javítva, eredetileg talán: „végeztünk
, és az Termes ez szerint lett, az Baksoban 26. Hordo bor és 8. putton Aszszúszölö, az Szent Keresztben 7. atalag bor és 1. putton aszszuszölö, az Mester Völgyiben pedig 14. Hordo bor, de ebbül Dezmara 2. ki ment, és igy maradt 12. Hordo, és negyedfél putton Aszszuszölö. Az Baksó 8. putton Aszszúszölöjére töltöttünk 7. atalag Baksó Mustyát, és ez közös lévén ha le szüri Bartalomeides kétt fele fogja szürni, az Mester Völgyen termet negyedfél putton és Szent Keresztben lett 1. putton Aszszuszölöhöz, én kész pénzen vettem őt putton Aszszuszölött, puttonyat az Aszszuszölönek vettem tiz forintokon*
Az utóbbi tagmondatot Ráday II. Gedeon a # szimbólummal a margóról szúrta be.
még pedig az leg jobb helyekrül és ezt is őszve tapodtattuk és arra is fogunk tölteni 7. vagy 8. atalagot az Bakso mustyábul*
az „a bakso mustyábul” tagmondat utólag beszúrva a sor fölé
, ezt is, mivel *
utána kihúzva: „én”
én anyi sött valamely kevessel több Aszszu szölött vettem, az menyi az Mester Völgyében és Szent Keresztben termet, az midön le fogja Bartalomeides szürni kett fele fogja tölteni. Ürmesnek pedig az kedves Aszszonyom Anyám leveleben tett parantsolatyá szerint fogúnk hagyni az kedves Aszszonyom Anyám reszire 7. atalagot.
Az több Borokat pedig én minden tehetségel*
a szóban erős átírással javítva a második „t”, eredetileg: „teheeségel
azon vóltam hogy el adhassam, de mind eddig lehetetlen vólt, mért azt képzelni sem lehet mely óltson megyen az bor itten. Vóltanak ugyan egy nehanyan az kik kóstolták, az joságokat helyben hagytak de senki az árát meg adni nem akartak. Az többi között egy Miskoltzi Görög vólt az ki az meg maradott 30. hordo bort meg vette vólna, én 20. Rforinton tartottam, de ö három aranynál többet nem ígért, utolyára 16. R. forintra hagytam, de utolyára is 15. forintnal felyebb nem ment. Gondolván hogy talam már azt az egy forintot meg adja el botsátottam, azomban mingyárt 10. legg felyebb 12. Vonas forintyaval eleget kapot. Már egy kevesse magam is banom hogy oda*
utána kihúzva: „meg”
nem adtam neki, mert félek tüle hogy jövendöben talam úgy sem adhatyuk él noha, nem tudom mikor lett vólna jobb borúnk mint most az Baksoban vagyon.
Hanem az Mester Völgyiben az szölö eppen nem vólt szép, és egész tökelletességre nem is ment.
Zóltan Susi is rajtunk jött, az egy hordo borért, ’s minthogy sajnállottam az Magunk boraibúl adni Bartolomeidessel pénzen kerestettem, és ugyan tsak jó bórt vetettem szamara egy hordóval, az melyet akarkivel kóstoltattam mindenek ditsértenek, azomban 5. R. forinton és 11. garason vettem meg az on Hordo bort, melynek is az felet én meg fizetem felét pedig Bartalomeides.
Minékünk itt minden nap Vendegeink*
a szóban erős átírással javítva a „g” betű, eredetileg: „Vendekeink
vóltanak, mert itt vólt Katsandi Uram Besenyeiek, Lonyai és*
az „és” utólag beszúrva a sor fölé
Bonis Uraimék, Elek Laszlo Uram és még masok is az kik eszemben sem jutnak, de leg nagyobb bajúnk vagyon Kapitány Gróff Telekivel az ki már negyednapja hogy itt vagyon, és*
egy kihúzott „de” fölé írva
valameddig itt az Fel földön mulatunk nem is akar viszsza menni.
Fay Abraham*
utána kihúzva: „Ura”
Bátyám Uram beteges leven el nem jöhetett, úgy Szemere Josef sem, mind ketten orvosagal élnek othon, hanem az Cadet Puki itt vagyon velünk.
Mi innen holnap, vagy holnap utan szandekozúnk el menni mivel már az Aszszúszőlöre addig az Mustot fel töltyük és így nintsen miert itt varakozni. Merarul ujjobban fogom kedves Aszszonyom Anyamat tudositani.
Kedves Felesegem kedves Aszszonyom Anyamnak, ugy velem együtt kedves Uram Atyamnak kezeit alazatossan tsokolya, az kétt kedves Fiatskánknak pedig az Felseges Ur Istentül fris jó egésseget kivánunk, én pedig tapasztalt kegyes Anyai gratziajaban ajanlott, maradok
Draga kedves Aszszonyom
Anyámnak
alazatos szolgaja
engedelmes fia
Raday Gedeon p[ropria]
Tartzal 10ma Nov[embris] 1776.


Utóirat a levél első oldalának baloldali margóján, hosszában Tegnap ellött G[róf]. Gyulainál voltunk,*
utána kihúzva: „és”
ma pedig az mint üzentek, az Groffnéval együtt dél utan el jönnek.
P.S. utóirat a levél hatodik oldalának baloldali margóján, hosszában Az öreg Szatmari Adamné Aszszonyom Boldvan meg hólt ez ellött egy nehany napokal.