HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Ráday I. Gedeon – Szentpéteri Katalinnak
Pécel, 1756. január 11.
Petzel. 11. Jan. 1756.
Edes Szivem!
Reménlem hogy eddig vetted bizonyos ember által irott levelemet. Valamint azon levelemben meg irtam, ugy mostis irhatom hogy tudtomra semmi kárúnk nintsen, az soknyaid mind meg vagynak itten az Rejtekben*
Az itt és Ráday I. Gedeon következő levelében említett rejtek minden bizonnyal egy álcázott, jól zárható, eléggé terjedelmes falszekrény/kamra volt. A vagyontárgyakon kívül Ráday I. Gedeon a saját verseit is ebben tartotta, amint ez Kazinczy visszaemlékezéséből kiderül. Bugár-Mészáros Károly szíves közlése szerint a rejtek helye a péceli kastély földszintjén volt, Ráday I. Gedeon hálószobájában.
lévő Ládában őtt, hatodik Pesten, úgy az vállakis gondolom meg lesznek, mert még tsak, az az kis varrott Erszénykeis, és az varrott fekető meg vagynak. Pinter Mihályis már ma nállam vólt, és az Groff Uram leveleit meg visgálta, s úgy tettszik nekiis, hogy semmi sem veszett el belőlők, egy szóval annak az Gaz Embernek Pénz kellett és nem Portéka.
Ez szerint azért kárúnk ugyan talám nem leszen, de nagyobb kárnak tartom én azt a kárnális, hogy már ez után kinek hidgyűnk és Petzelen mitsoda rendelest tégyűnk, mert azt ugyan bizonyosnak tartom, hogy ez az Rosz ember Házi Tolvaj vólt, de kitsoda nem tudom, hogy nem vólt idegen ki tettzik ezekbűl
1.mo Ollyannak kellett lenni, az ki tudta hogy ottan ez nyáron penzűnk vólt.
2ndo Kellett tudni hol állottak, az also ház és az rejtek kúltsai, mert hogy kúltsal nyitotta fel meg tettszik, minthogy sem edgyik sem másik ajtón semmi erőszak tételnek jele nints. Az kűltokhoz [!] pedig Házi Ember levén, kőnnyen hozzá férhetett, akar Soffka után, mikor az felső*
A „felső” szó utólag beszúrva a sor fölé
házakban ment, akar letrán az Ablakon /:mellyen egy Űveg ki van tőrve:/ be maszván, az kultsokhoz mondom kőnnyen hozza ferhetett, minthogy mind az ket ajtójé, az Sreibtisch kűlts nélkűl való fiókjában vóltanak
3tio Ha idegen vólt volna, valamit tanált vólna mindent el vitt vólna, és nemis az ajton ment vólna bé, hanem vagy az rostélyt verte vólna le az Ablakrúl, vagy az Ajtokat hasogatta vólna őszve, de ezekben semmi kar nints
4to Ha idegen lett vólna, más almarjomokatis meg probált vólna hasogatni, és nem tudott vólna ollyan igenessen az rejtekre találni, de sem az felső sem az alsó Hazban semmi kárt nem tapasztalok.
Ne tsudáld Edes Szivem, hogy ezen dologrúl illyen bőven irok, mert bizony sem ejjel sem nappal ki nem megy az Elmémbűl, és ha ki nem találkozik, nemis tudom hirtelen el gondolni mit tsinállyak, hanemha minden ott lévő Conventzios Tseléden ki adúnk, mint sem az Házi Tolvajtul /:melytűl oriszkedni nem lehet:/ szűntelen féllyűnk. Az Asszonyi Nem kőzűl ugyan senkire*
A „senkire” szó utólag beszúrva a sor fölé
semmi gyanusságom nints, de bizony az Ferfi Cselédre mindenikére, mellyre nézve felis tettem magamban de ezeket tsak magadban tartsd,*
Az egész tagmondat (de ezeket tsak magadban tartsd) utólag beszúrva a sor fölé
hogy eskűttessek iránta, gondolkoztam úgyis, hogy talám nem ártana egy pár aranyat vagy tőbbetis igérni annak az ki nyomban igazitana bennűnket, sött talám jo vólna aztis meg igérni, hogy semmi bűntetésse nem lesz, tsak őnként vallya meg. Ha az Groff Uram Ládáján való fúrást meg tekintem, az leg jobban hasonlit, az tsap fúróval valo lyukhoz, vagy az bodnár kés lyukához, mellyhez kepest bizony igen bánnam ha az Vintzlér piszkolta vólna meg ezzel magát, de az tőbbireis mindenikere lehet gyanuság, mert az Tott Istvany Fiais egyszer sem hált az Háznál, Berenyiis mindgyárt más nap jobban lett mihent el jőttűnk és felis kőlt, az Kertészis Gaz Ember, az Csőszokis az Béresekkel edgyűtt nem igen derék emberek. Egy szóval Homályban vagyok. Azonban magamat igaz szeretetedben ajanlvan Maradok
Edes Szivem
Igazan szerető Tarsod
Raday Gedeon m[anu] p[ropria]


P.S. Sem az Inquisitioban, sem egyebekben hirtelenkedni nem kivanok, hanem Fatavits Uramat meg várom, s talám Ragalyi Uramatis.*
Az utóirat a margón, a lap szélével párhuzamosan