Edes Szivem!
En itten sem az borokat el nem adhattam, sem pénzt nem kaphattam /: kőltsőn kérni ugyan még nemis probaltam :/ de legg nevezettessebb minthogy Betsbűl vettem levelet, hogy még az Unnepekig az bor ottan legyen, hogy mindezeket végben vihessem éppen nem látom modgyát hogy az Unnepeket nálatok tőlthessem, mellyet bizony szivem szerint bánok. Az kis Ménest Ludányban akarnám hajtatni, de az Goboly beli Marhat talám jobb volna Sőregre, minthogy ott ugyis az Szenanak hasznát nem vesszűk, masként ha biztatnak hogy mind az két redbeli [!] meg eri az Pőstenyi és Ludányi szénaval én nem banom ha oda hajtyakis, tsak hogy az Gőbőlynek jó széna kel, mellyrűl tudósitásodat el várom.
Kosuttal fogok szollani, mind az bor irant az kortsmára, mind pedig az két vén bialnak fel hajtassa
*a „fel hajtassa” az áthúzott „el adássa” fölé írva..
irant, nem kűlőmben az vén tehenek irantis. Az boros szekerektul tsak a kolest kűldom talám el, mivel borra ittis lészen szűkség, noha nem mondom hogy valamit aztis ne kűldgyek, ugy a hordó serrűlis el nem feletkezem. Az Pőstenyi Beresek bizvast el johetnek Ikladra az Tulkokért mert már ottan helyben vagynak.
Fáy Győrgy Uramrul Ujsagul irhatom, hogy az Pesti Ispitályban jott lakni, már nálamis volt Pétzelen, kiis tegedet kőszőntett, és invitál hogy ha Pestre mégy masűtt szállást ne keress; Fizetesse esztendőnként Négyszáz forintya leszen. Az Fiatskánk egésségén őrvendek. Ezzel szeretetedben ajanlott Maradok
Edes Szivem
Igazan szerető Társod
Ráday Gedeon m[anu] p[ropria]
Petzel. 16. Dec[embris] 1750.