Kiváltképpen való Nagy Jó Aszszonyom!
Mind szóval, mind újjabb űzenet által nyújtott kegyességéhez viseltetvén, hiszem, hogy meg-engedtetik tovább-is, ha a’ Szakács Inasomat Abrahamidesz Jánost, a’ ki máskép Domonyrúl származik, és már nálam mint egy más fél esztendeig tartózkodot, tanúlásának további folytatása véget által kűldeni bátorkodom. Kérem pediglen, méltóztassék őtet úgy kegyes óltalma alá ve[n]ni, hogy ilyetén tanúlásának útyán alkalmatosságot nyerhessen mind munkában szüntelen való foglalatosságra, mind ezen kegyességnek meg-érdemlésére, mely alkalmatosságtúl az iffjú ember főkép leg-könyebben az heverés által meg-fosztattathatik. A’ mi a’ tanitó Szakácsnak fáradságát, ’s hozzá mutatandó szivességét illeti, a[n]nak jövendöbéli meg-jutalmazását nem fogom el-mulasztani. Ezen kívül magamat szives kegyességében ajánlván, ’s egész Úri házat tisztelvén, álhatatossan maradok
Kiváltképpen való
Nagy Jó Aszszonyomnak
alázatos szólgálója
Podmanitzkÿ Susanna