Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Minek előtte ezen tsekélly és alkalmatlankodó Levelemben rekesztett alázatos Esedezésemet méltoztattna az Tekintetes Aszszony kegyessen meg érteni, előre vakmerőségemrűl alázatossan botsánatot kérek de bizván a Tekintetes Aszszonynak magával szűletett, és hozzám eleitűl fogva viselendő Kegyessegében, bátorkodom Szivemen fekvő olly nagÿ dolgomat, mellytűl fűgg hátra levő Világi boldog, vagy boldogtalan Sorsom, Kegyes Szemej eleiben legg elsöben is a Tekintetes Aszszonynak alázatossan terjeszteni, a melly is rovideden ebbűl áll:

Én Istenemnek szent tettzésébűl akarván Szerentsémet és jövendőbéli házassági Boldogságomat egyedűl az Aszszonÿ özvegy Pataÿ Ferentzné Aszszonyomban Keresni és megtalálni minden modon gondolkoztam hogÿ lehessen illy távol létemben legg jobban a Jég tőréshez kezdeni hogy boldogulhassak, és meg tudhassam előre bizonyossan, hogy az jővő Őszszel egyedűl ezen dologért lejendő Magyar Országra való le menetelem hijjában ne légyen, mert más képpen fel tett Tzélom szerint minthogy a Hadj Élet mostanában sok foglalatosságokkal vagyon őszve köttetettve, egynehány Esztendeig le nem fáradnék; ahoz képest legg jobb módnak találtam ezt, hogy ha alázátos Esedezésemmel a Tekintetes Aszszonyhoz folyamodom, hogÿ ha azt az különös kegyelmet nyerhetném hogÿ legg elsöben is a Tek:[intetes] Aszszonÿ ezen fel tett szándekomat hellyben hagyván, és kegyes Consensusát adván, ugÿ azonnal azon drága személyt /: a ki is most reménylem Pétzelen lészen :/ kegyes szavaival disponálni; nem külömben méltoztattnék hathatos és kegyes kőzbenjárása által Uri Szűléjnél véghez vinni, hogÿ ezen dologban ellent nem állván, sőt abban meg egÿezéseket, és akaratokat adván, szerentsés ki menetelét dolgomnak érhetném, mellyet ohajtva várok. Mind ezekbűl böltsen által láthattya a Tek[intetes] Aszszonÿ az én nagÿ dolgomat, mellyre még egyszer magamat resolváltam, mellyet reménylem minden a ki jozanon gondolkozik hellyben fog hagyni, de soha ha ebben nem boldogulok, eskűszőm Istenemre! hogy tőbbé más személlyről gondolkozni sem kivánok. Az én sorsom azért és űgyem tsak Esedezésből áll, és azt nyujtom nagy bizodalom[m]al, és alázatossan ujjra is a Tek[intetes] Aszszonyhoz, méltoztassék engemet, ha valaha hozzám valami jó kivánással és kegyességgel kívánt viseltettni, ebben mostan kegyessen patrocinálni, mert egyedűl vetem reménységémet Istenem után a Tek[intetes] Aszszonÿban, bizonyos levén abban, hogyha a Tek[intetes] Aszszonÿ ezen esedező levelemet kegyessen fogja venni, és érettem kőzbenjáró lejend, okvetettlenűl boldogulok. Énnékem fel tett szándékom vólt, hogy mult Januariusban, a Testvér Bátyámmal Pestre való le menetelemmel, egÿszersmind Pétzelen a Tek[intetes] Aszszonÿnál, és az másik Uri Háznál is alázatos udvarlásomat le tegÿem, de véletlenűl az Obersterem Nyakra fore fel citált, és ugy sietve kellett Januárius végén már az Regimentnél meg jelennem. El jövetelem alkalmatosságával kőzlőttem ezen szándékomat kedves Testvér Néném Fáÿ Andrásné Aszszonyo[m]mal, a ki is reménylem ezen dolgomban rövid idő alatt meg fogja udvarolni a Tekintetes Aszszonyt; instálok azért alázatossan, méltoztassék a Tek[intetes] Aszszony tsak az Néném által engemet ohajtott örvendetes Resolutioval kegyessen meg vigasztalni, melly kegÿelmét, és Uri fáradozását a Tekintetes Aszszonynak éltem fogytáig meg hálálni el nem mulatom.

Ezzel a midőn a Nagy Urat, ugy az egész Uri Házat alázatossan tisztelem: magamat kegyes Uri gratziaiban alázatossan ajánlván, örökös mélly tisztelettel vagyok és lészek mig élek

P.S. Ha innét Galliciábul valamiben szolgálattyára lehetnék a Tek[intetes] Uri Háznak, méltoztassanak vélem parantsolni, különös szerentsémnek fogom tartani, ha hiv^* szolgálatomat bizonyithatom