HUN–REN–DE
Klasszikus Magyar Irodalmi
Textológiai Kutatócsoport

Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

HU EN
Kazinczy Ferenc – Bodzay Sámuelnek
Széphalom, 1821. november 19.
Bodzay Sámuel Urnak Buzitára.

Grünfeld Dávid a’ T. Ur borainak eladásában imposturákkal jart-el. De elmellőzvén azokat, ha nem igéretét, hanem stipulált, és sokszor stipulált kötését teljesíti, a’ mi conditio sine qua non vala a’ vevésben és adásban, nem lesz panaszom ellene. Méltóztassék tehát a’ T. Ur ezen felhatalmazottjának parancsolni, hogy tegye a’ mi szoros kötelessége. Levele, a’ mit azolta írt, hogy tőle Mádon elváltam, azt hagyná hinnem, hogy azt teljesíteni szándékozik: de a’ ki illy vastag imposturában találtatja magát, minden rosszat tétet-fel. Én tíz nap alatt várni fogom, ’s ha meg nem jelen, törvényesen fogom vagy kötelessége teljesítésére vagy a’ borok elvitetésére*
borok <visszav> elvitetésére
szorítani. Contractusommal legalább azt nyerte, hogy a’ borok a’ magok elzárt*
el[.]árt [Átírás.]
állapotjokból valaha kiszabadultak; ’s hogy kiszabadúlhassanak, egyedűl azért adtam azt kezébe, még minekelőtte ő a’ Meczner Ur megjelenhetése előtt ezeket ennek számára lepecsétlé, hogy ha meg nem jelenhetne, a’ pinczéből kimehessenek.
Minden esetre elvárom Grünfeldet, mától fogva számlálván tíz napig, ’s csak akkor teszem majd, a’ mit a’ szükség kíván. Ajánlom magamat etc. Széphalom November 19d. 1821.