Magyar írók levelezése
Elektronikus kritikai kiadás

Bizony sok gondolkozásomba került, ha vallyon irjak é, vagy se? – mivel igasság szerint Te vólnál adós, és mivel ugy vettem egy darab ulta^* észre, hogy azon tudós Társaság melybe lett bé avatásodat olvasni szerentsém vólt, annyira elfoglalt, hogy ily sikér elme tehettségű Barátodra emlékezeted talám ki sem terjed. –

Az is meg fordult eszembe, ha vallyon nem bántottalak é meg azzal, hogy Vármegyénk elsőségét abban értésedre adni bátorkodtam, hogy ebben az Olvasó Társaság jó darab időtől fogva fent áll, és naprol napra gyarapodik; sőtt még akkori Levelembe, némely akkori időbe hordatott ujjságokat és repűllő irásokat specificáltam is. – talám benne valamit ugy néztél mint fogyatkozást, lehet hogy^* valamit ugy láttál mint felesleg valót. – Most azomba már többféle jár és Bibliothecánk is szaporodik. – De mivel ezen baráttságos és öröm közlésem, tőlled sem helybe hagyást, sem tsak Felelet adást sem érdemlett, ezt többé nem teszem; és kedvesebb occupatiódtól el-nem vonlak.

Hanem utolsó gondolatomat, mely egy nem leg kellemetesebb foglalatosságomnak következése, néked fel fedezni kéntelen vagyok. Mely ebből áll

Még bóldogult Feleségem sokat korpázott^* azért, miért nem engedem egyszer Bibliotheculámat, melybe hálni és dohányozni^* is szoktam, ki fejéritteni; de a’ sok rakosgatástól irtódzván, reá nem vehetett – Az idénn Menyem, Fő Notarius Albert Fiam Felesége, reá vett, hogy ebből a’ kertembe lévő most, qvasi-Glashaus, az előtt pedig vólt méhesembe (mivel azt most az Erdőbe igen szép helyre tettem által) ki hordozóskodtam ’s szobáimat kimeszelték. A’ ki hordozóskodás circiter egy hét alatt tsak meg esett, de bezzeg a’ vissza hordása ’s helyre rakása Könyveimnek, még négy hét alatt se történhetett meg ugy, mint óhajtottam vólna. Ugyhogy kéntelen vóltam ketteinek Deákjaim közzül, azt parantsolni, hogy akar miképp tsak rakják be, és tsináljanak nékem egy ujj seriest a’ szerint, mint a’ Könyvek Fachonként vagynak. – mellyet én utobb alphabeticus indexemmel conferálhatok. A’ két mondott Deákom közül, egyik szép iró a’ másik igen értelmes és nyelveket tudó. Ennek meg magyaráztam^* miképp készittsék a’ Seriest, ’s miképp rakják Könyveimet; bent is vagynak a’ készített Lajstrom[ban],^* de nem kedvem szerint. Azért már most más forma Cathalogust^* tsináltatván, sajnállom el vetni a’ másikat, hanem, ha Pestről valami jó alkalmatosságot nem tudsz javasolni, el-küldözöm Postán francózva. Mert illyen formába van mint ezen Levelem. Ha ABCének jó tudni mitsoda Könyvei vagynak levelező Társának, bizony meg érdemli, hogy két Jó Barát is tudja millyen Könyveket tart Barátija.

Miképp gondolkoznak Somogyba? ha elébb nem, a’ jövő Ország Gyűlésén a’ Regnicolaris Deputatiok Operatumai fel olvasásakor, általunk tett észre vételek, mellyek ollyan forma volument fognak tenni mint a’ Deputatiok mondott Operatuma – abból meg fogjátok hallani. De mikor lessz az? Azt a’ Jó Isten tudja! Kinek valamint az Áldás és a’ csapás ugy a’ Királyoknak szive is kezébe és hatalmába van. A Hegyeknek azt mondja meny amoda, vagy bujj fel a’ Tengerből, azonnal^* meg teszik, mint példábol tudjuk. A’ Cholerának azt mondja mulj-el, és el-fujatik! Már ezen vándor nyavalya 12^dik Augustustol fogva, hozzánk-is be szökött, és eleinte nagyon mérgesen horta^* az embereket, de már egy kevéssé szelidűlt. Nagyon körűl vétettük Strázsákkal, kiket a’ Chordonyon lévőkkel eggyütt, az Uraságok fizetnek. – Daragonyosok pedig patrouiliroznak minden orába. – Eleinte nem igen akartak hajolni a’ szóra, és nem hitték hogy a’ betegséget vas villával lehetne strázsálni de látván és hallván a’ szomszédokba a’ halandoságnak számát, ők is meg szelidűltek, el annyira, hogy a’ sok essőzések miatt mind az aratás mind a’ takarodás el késvén, ki-hirdettettük minden vallásbéli Papjainkal, hogy vasárnap és más innep nap dolgozhatnak és hordhatnak – A’ világért se dolgozik eggyik-is, azt állitván hogy külömben-is rosszaságunk miatt büntet az Ur Isten. És most már nem tesznek oly hijjába valo banya beszedeket mint eleinte, kivált a’ Servianusok traditioja utánn. – De halljuk hogy nállatok rosszabban viseli a’ Cholera is magát, a’ Rusnyákok is. És mindenik terjed és már sok károkat tett. Némellyek privat levelekből sokat beszélnek. Szeretnék valami igazat felőle tudni. Különösen Iphigenia H. Á. özvegye ma itt lévén nállom kért hogy járnék végére; mivel néki Gr. Szapári Péternével vólna sok és nagy dolga. Kérlek szeretettel ne tiltsd egy kis fáradságodat, és tudósitts minél elébb. – Csak az lessz szent igaz a’ mit Te irsz. Nállunk a’ Balatonnak napkeletső vegénél^* ki folyó Sió vizének felőlünk való partján ütött ki Kiliti nevű Helységbe a’ Cholera,^* és első napokba nagyon kaszálta az embereket; de az erős ugy nevezett cernirozás által meg tartóztattuk hogy idébb nem jött. Adándrol a’ szomszédságba, Csapodi Cons.-né embere, bé szökött loppal Kilitire a’ malomba őrletni, és kevés napok mulva meg halt. – De erős investigatio vitetvén eránta véghez, ki sűlt hogy más betegsége vólt már régtől fogva, melyben az erős meg hűttés halálos vólt. – az egész Ház strázsa alá vétetett, de a’ contumacia ideje alatt a’ Házbol még a’ feje se fájt senkinek. Csapodiné minden szegény Jobbagyainak fél font hust ád naponként, és az ott közel Sió Fokon (hol a’ Vármegyénkbe való bé Járás van) a’ contumacialis Házhoz^* a’ betegek, és egyéb ott lévők számára Somlai Bort mind addig míg tartani fog. – Mélto hogy Csapodiról neveztessék ez Emberek Barátnéja – születésére nézve Trcsanszkÿ Lizbet. – Ki mind azokat esméri kiket Ura esmért, conseqv. Téged is. – Egy igen jó Asszony. – N. B. Ditsekedés nélkül légyen mondva: a’ Kiliti szegényebb sorsu Kalvinistáknak is – mert igen nagy része abbol áll – a’ Permanens Deputatio fejenként ½ [font]^* Hust adat, mellyet közössen fizetünk. – a’ Weszprémi Kaptalan pedig mint Jobbágyainak tsak a’ kik betegek!!!

A’ Permanens Deputatio l^o Augustól fogva Kaposvárott az ujj roppant Vármegye Házába folyvást tartatik, mely nem kevés terhemre válik, mert nem a proportione Salarii mén az ott való præsidium, hanem, a’ mint a’ szükség kivánnya, néha alternative, néha mind a’ kettőnk – és többnyire – jelen vagyunk – ött Assessor Fiscus egy^* két Sz. B. és esküttek, minden nap Criminalis Sedria egyszer Deputatio pedig kétszer, néha többször is tartatik. Mert a’ Rabok szama külömben is nállunk nagy szokván lenni. Minél jobban kevesitteni szükséges. – Ehez tsak gondold meg a’ két ViceIspány mindég szokásunk szerint asztalt ád! – nem kevés rubrica a’ finanziába!

Ne bűntess tovább Édes, Kedves Barátom! És tégy érdemessé válaszodra. Kivált a’ tulsó oldalon irt kérésemre. Mert a’ Historiák Ambringen nevű Gubernatorságára emlékeztetnek. Hogy többet ne irjak – ölelő karjaim közzé szorítván állandoul maradok még a’ kis ideig is még öreg napjaim tartanak a’ Te változhatatlan hív B.

% Próbára ide rekesztem a’ Seriesnek Első Levelét sub A. B. Ae. BB. és ezt nem Francozva – mivel nem tudom kapod e? – igy bizonyosb – a’ többi Francon fog következni.

A In Folio. I. ab 29.)

1., Cave (Guilhelmi) Scriptorum Ecclesiasticorum Literaria Hist. Genevæ 1720

2. 3. 4.^* Zwinger Theod. Theatrum vitæ humanæ Basil. 1571

5. Novissima Philosophia Ad. Horváth Mss

6. 7. Beel Math. Notitia Hungariæ Novæ Hist. Geogr. Viennæ 1736. T. I. deest fato

8. 9. Corpus Iuris Hungariæ

10. 11. 12. Scriptores Rerum Hungaricarum Schwandtner^* Vindob. 1746

13 usque 19 incl. Acta Diætaliæ 1792, 1802, 1811, 1830.

20. Biblia Tremelii S. Gervasii 1607

21. Flavii Jos. Antiquitatum Judaic. Libri XX. Basil. 1534

22. Xenophontis opera, quæ extant^* Græce et Latine. Basil. 1569

23. Lehmanni Hist. Diplom. Status Rellig. Evangelicæ in Hungariæ Halberstad. 1710

24. Coccei Comentario T. 3^ius (reliquis abjectis) Lugd. Batavorum 1668. – E pretio affect ppter Templ. Salom.

25. Repartitio Tyronum & Subsid. Anno 1796

26. Regulæ Monasticæ Græci R. non Unitor[um]

Ugyan abba a’ tokba.

27. Missæ in Agenda Defunct[orum] ex missali Romano. Bassani 1797.

1. Plinii Secundi Hist. Mundi. Basil 1535

2. Spanheimii Georg. Chronologia et Historia Ecclesiastica Lugduni Batavorum 1701

3. 4. 5. 6. Hoffmanni Lexicon Historicum. Lugd. Batavorum 1698

7. Pompeji (durch) Wanderungen von Ludv. Goro de Agyagfalva Hauptmann in k. k. Genie Corps. Wien 1825.^*

8–13. Iselin allg. Hist. Lexicon. Basel 1729

14. 15. 16. Ionstonii Hist. Naturalis. Heilbron 1764^*

17. 18. Georgica curiosa von Hohberg.^* Nürnberg 1695:1749.^* T. I. deest.

19. Fabri Thesaurus Eruditionis Scholasticæ Lipsiæ 1686^*

20. Collect. variæ industriæ propria factæ

21. Praxis fori Comitatensis MSS.

22. Statuta Comitatus Simigiensis MSS

23. Collectiones Urbariales MSS. partim typis editæ

24. Brunszvikii method Pro[…]alis. MSS propria.

25. Ambrosii opus Iuridic. MSS propria.

26. Collect. Rellig. a tempore Patris mei MSS.

27. Articuli Anno 1790/1

28. Articuli Montanist. Deput. Reginc.

1. 2. Monasteriologia Fuchshoffer. Veszprimi 1803

3. De lapide Romano in Szalk invento Comment Geogr. Hist. Ant. Balla 1802.

4. Codex de Delictis.

5. Sammlung der Verordungen in Publ. Ecclesiasticis. Wien 1782.

6. Calepius Dictionarium Basil. 1553

7. Ovidii Verwandlungen Augsburg 1709 mit vielen Kupfern in Prosae

8. Collectio in Comissar. et Percept. propr.

9. Istvanfi Hist. Hungariæ Coloniæ 1685

10. Thucidides de bello Peloponesiaco Græce et Latine Vallæ 1564

11. 12. 13. 14. Thuani historia sui temporis Aurelianæ 1626 const. 125 fl.

15. Steph. Szegedi Loci Communes, per Matth. Skaritza editi in cujus præfatione vita St. Szegedi exhibetur et probatur cum qua Superintendentem & Profess. P[…] Scholæ Kalmantsehiensi in C. Simigiensis.

16 Mausoleum Regnum et Primorum militantis Hungariæ per Comitem Franc. de Nadasd Norimbergæ 1664

17. Acta Literaria Musei Nationalis Hungarici T. 1. in 4^to Budæ 1818

18. Mosheimii Hist. Ecclas. Institotionum antiquæ et recentioris in 4^to Helmstadt 1754

19. Sarpi Pauli Veneti (vel Petri Svavi Polani) Hist. Concilii Trident. Gorinchemi (in Holland.) 1658 in 4^to

20 usque 25 incl. Bruckeri (Jacobi) Historia Philosophiæ Lipsiæ 1742

26. Cartesii meditationes de prima Philosophia Amstel. 1678 in 4^to

27. Relandi (Hadriani) Palæstina ex Monumentis veteribus illustrata. Traj. Bat. 1714 in 4^to

28. Bion (Nicol.) Mathemat. Werkschule. Nürnberg 1726

29. Mülleri (Jo. Henrici) Collegium Experim. de Aëre, aqua, igne ac Terrestribus Physica et Mathemat. Norimb. 1721 in 4^to

BB^*

1. Museum Nationale Hung.

2. Földmérésbeli Instructio Jósef Cs. alatt

3. Taciti Historia augusta – De situ, moribus et populis Germaniæ Basil. 1519

4 Diarium Commissionis Relligionar. Anno 1721 Pestini celebr. MSS. manu Protonotarii Nedeczki propria

5. 6. 7. Acta Comissionis Pestiensis ejusdem